Hat prioritást élvező projektre összesen 105-135 milliárd forint közötti összeget szánva tervezi bevezetni a kormány a tiszta hidrogént és a hidrogéntechnológiákat, illetve megteremteni a hidrogénipar háttérbázisát a napokban megjelent Nemzeti Hidrogénstratégia szerint.

• 35-40 milliárdot szánnak a Zöld Kamion Programra - a teherforgalom zöldítéséért,
• 10-20 milliárdot a Zöld Busz Program Pluszra - a helyi közösségi közlekedés zöldítéséért,
• 10-15 milliárdot úgynevezett hidrogénvölgyek kialakítására - a hidrogénértéklánc összefüggő hálózatának létrehozására,
• 20-30 milliárdot a Hidrogén Highway Projektre - a karbonmentes hidrogénelőállítás, szállítás és energiatárolás megalapozására,
• 20 milliárdot a Kék Hidrogén Projektre - az ipari hidrogénfelhasználás karbonlábnyomának csökkentéséért és
• 10 milliádot a hidrogéngazdaság kiépítését szolgáló kutatás-fejlesztés és innovációra.

A stratégia szerint a hidrogént növekvő arányban állítanák elő karbonszegény és karbonmentes módon. A karbonszegény módszerrel a hidrogént hagyományos módon (földgázból vagy szénből) gyártják, de a keletkező szén-dioxidot nem engedik ki a légkörbe, hanem valahol - általában a föld alatt - eltárolják. Ez a kék hidrogén. A karbonmentes módszer során jellemzően megújuló energia segítségével végzett vízbontással készül a zöld hidrogén.

A stratégia szerint a fenti két módszerrel előállított hidrogénnel a petrolkémiában és a vegyiparban (kőolajfinomítás, ammónia-előállítás, műtrágyagyártás) csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás. A tervek szerint

2030-ra a hidrogénelőállítás 12 százaléka lenne karbonszegény, vagyis kék, 3 százaléka pedig zöld.

Két úgynevezett hidrogénvölgyet alakítanának ki, egyet a Dunántúlon, egyet az északkeleti országrészben, ahol a meglévő petrolkémiai, vegyipari és műtrágyaüzemek hidrogénellátását hangolnák össze, utóbbi “völgyhöz” még hozzácsaphatják a Mátrai Erőművet is.

Része a stratégiának a közlekedés hidorgénesítése is, elsősorban nehézgépjárművekre fókuszálva. Konkrétan üzemanyagcellával hajtott városi buszokról és kukásautókról, illetve a “Zöld Kamion” projektről van szó.

2030-ig 20 darab hidrogén töltőállomást terveznek telepíteni, és 4800 hidrogénes járművel számolnak.

Felvetik a gáz intenzívebb használatát az energiaiparban és a földgázellátásban is. Előbbinél a megújuló energiaforrások szezonális energiatárolását, vagyis a megtermelt, de fel nem használt energia tárolását oldanák meg azzal, hogy vízbontással hidrogént állítanak elő, amivel később újra áramot lehet termelni. Utóbbi esetében pedig azt vizsgálnák, hogyan lehet a földgázszállítási rendszert alkalmassá tenni arra, hogy hidrogént keverjenek a gázhoz. A stratégia egyelőre 2 százalékos hozzákeveréssel számol 2030-ig. Ezzel kapcsolatban szó esik az Európai Hidrogén Gerincvezetékhez való kapcsolódásról és a tárolási megoldásokról is.

Szó van a stratégiában a hidrogéntermeléshez és a gáz különböző területeken való felhasználáshoz kapcsolódó kutatás- és gyártásfejlesztésról, illetve gyártóipar támogatásáról, hogy hazai cégek tudják kiszolgálni ezeket. Kitérnek a támogató szabályozási környezet megteremtésére, a nemzetközi együttműködés erősítésére, a területen zajló kutatás-fejlesztés-innováció támogatására, illetve az oktatásra és a társadalom tájékoztatására.

A stratégia nyomán elsősorban azok a cégek lehetnek nyertesek, akik részt vesznek majd a gáz megtermelésében és felhasználásában. Ilyenek lehetnek a finomítók, a vegyiüzemek, a műtrágyagyártók, a mobilitásban a járműgyártók, a földgázhoz keverésnél esetén a földgázszállításban működő vállalkozások, illetve az energetikai ipar - mondta a hvg.hu-nak Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője, aki ugyanakkor jelezte, a technológia alkalmazásával kapcsolatban jelenlegi állapotában még sok a nyitott kérdés, és a maga részéről szkeptikus, erről korábban a G7.hu-n írt elemzést.

Szerinte azon kívül, hogy a hidrogén kis energiasűrűségű, nehezen tárolható és veszélyes, ennél fogva drágán felhasználható gáz, a legnagyobb probléma, hogy

nehéz a meglévő rendszerekhez lépésenként bekapcsolni.

A földgázhoz csak korlátozott mértékben keverhető hozzá, a mobilitásban való felhasználása drága infrastruktúrát igényel, a lakossági fűtés-hűtésben minden elem - csövek, kompresszorok, kazánok - cseréjére volna szükség. “Nagyon meg kellene drágítani a tradicionális fosszilis üzemanyagokat, hogy megérje.” Az energiatárolásban való felhasználása pedig komoly veszteséggel jár. Ráadásul a karbonszegény (kék-) és karbonmentes (zöld hidrogén) előállítása is drága egyelőre.

Az elemző szerint az alapkutatások jelentősebb támogatására lenne szükség, hogy csökkenteni lehessen a fenti hátrányokat, javítani a termelés hatékonyságán, ipari méretekben olcsóbban működő megoldásokat találni.

Jelenleg Magyarországon a felhagyott földgáz- és olajkutak révén a kék hidrogén előállítására vannak jó lehetőségek. A kék hidrogént – vagy ahogy a stratégiában hívják, karbonszegény hidrogént – ugyanúgy gyártják, mint a jelenleg elterjedt szürke hidrogént. Azzal ellentétben azonban nem engedik ki a légkörbe a gyártás során keletkező szén-dioxidot, hanem például a föld alá sajtolják, akár korábban felhagyott olaj- és gázkutakba. Ez a Mol stratégiájában is benne van, és azzal, hogy a hidrogénstratégiában is szerepel, komoly lendületet kaphat.