Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
A nedves törlőkendők iránt a járvány kitörése óta robbanásszerűen megnőtt a kereslet: egyre többet használunk a különféle baba-, egészségügyi-, és a higiéniai termékekből. A tengerentúlon 2020-ban éves összehasonlításban 75%-kal több nedves törlőkendőt adtak el a Nielsen adatai szerint, a Clorox a 2020-as napi 1 millió csomag után 2021 első negyedévére átállt napi 1,5 millió gyártására.
Egyre népszerűbb a nedves toalettpapír
A NielsenIQ adatai szerint a magyarok körében is népszerűek a nedves törlőkendők: a hazai kiskereskedelemben 14 százalékkal emelkedett értékben a forgalom 2020 decembere és tavaly november között az ezt megelőző, azonos időszakkal összevetve. Összesen 3 és fél milliárd forintért 8 millió csomagot vettek a magyarok a toalettpapírt helyettesítő termékből, ami 4 százalékos növekedést jelent a NielsenIQ kiskereskedelmi indexe alapján.
Kozmetikai kendőből 2,5 millió csomag fogyott közel egymilliárd forintértékben, és háztartási (általános-, padló-, bútor-, és háztartásigéptisztító) törlőkendőből 4,5 milliárd forintért 8 millió csomaggal emeltek le a polcokról.
Összetételük: nem lebomló műanyagszövet
Méltán népszerűek a nedves törlőkendők, mert használatuk - főleg utazás során, az otthonunktól távol - kényelmes és praktikus. Ráadásul úgy érezzük, hogy ha tisztítókendőt használunk, az a papírnál higiénikusabb. A problémát azonban pont az összetételük okozza: a nedves törlőkendők fajtájuktól függően 15-90 százalékban műanyagból állnak, így a papírral ellentétben vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon sokára bomlanak le.
Ehhez alkalmazkodva a gyártók egyre több olyan nedves vécépapírt vezetnek be a piacra, amelyből állításuk szerint egy öblítéssel 2-3 darabot is lehúzhatunk probléma nélkül. Bár a fejlesztéseknek köszönhetően az ilyen kendők a vizes környezetben valóban jobban szétesnek, egy berlini felmérés mutatott rá arra, hogy ezek sem tekinthetők tökéletes megoldásnak, hiszen maguk a termékek, és azok szennyvíztelepi kezelése sincsen szabványosítva, így könnyen előfordulhat az, hogy a gyártó által lehúzhatónak minősített kendő gondot okoz egy adott település szennyvíztisztító rendszerében.
Már az otthonunkban eltömíthetik a szivattyúkat
Kovács Károly, a Magyar Víz-, és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke a hvg.hu-nak elmondta, miután a törlőkendők nagy része az öblítés során nem aprózódik szét, sokszor már a házban eltömíthetik a szivattyúkat. De ha itt nem is, a csatornarendszerben lévő szivattyúkon már mindenképpen fennakadnak a vízben fel nem oldódott, szálas darabok, amelyek eltömíthetik azt, egyre több üzemzavart és karbantartási munkát okozva.
A szennyvíztisztító telepig eljutott, a szilárd anyagtartalom többségét alkotó szálas és darabos anyagok a mechanikai tisztítás során a rácsokon legtöbbször fennakadnak, és végül a hulladéklerakóba vagy az égetőműbe kerülnek. Ha az apró műanyag részecskék mégis átjutnak a rácson, azokat a biológiai tisztítás során a baktériumok megfogják. Kovács Károly szerint a törlőkendők nem lebomló műanyagszövetei azért jelentenek gondot, mert kevesebb vízzel ugyanannyi szennyezőanyagot húzunk le, ezáltal a korábbinál nagyobb sűrűséggel terheljük a hálózatokat.
Sok esetben a tisztasági betét és a nadrágpelenka is a lefolyóban végzi
A wc-n lehúzott törlőkendők a csatornába kerülő zsiradékokkal találkozva rekord gyorsan nagyméretű zsírdugókat is képezhetnek. Míg ez évekkel ezelőtt alig néhány esetben okozott problémát, ma már rendszeres a fennakadás: a Fővárosi Csatornázási Művek adatai szerint tavaly Budapesten 1711, Budaörsön pedig 37 alkalommal fordult elő a közcsatorna-hálózatban dugulás.
A több mint 6000 kilométer hosszúságú fővárosi csatornahálózatnak naponta körülbelül 500 ezer köbméter szennyvizet kell elvezetnie, ahol nap mint nap előfordulnak a törlőkendők okozta zsírszörnyek, miután a lakosság a kelleténél jóval több csatornába nem való hulladékot dob a lefolyókba: a törlőkendők mellett sok esetben még a tisztasági betét, a nadrágpelenka, az ételmaradék, az elhasznált olaj és zsiradék is a csatornában végzik.
Rekordszámú törlőkendő a tengerpartokon
Ugyanakkor az is problémát jelent, ha a helytelen hulladékkezelés miatt a környezetet szennyezik a törlőkendők: naponta 730 tonna hulladék ömlik a Földközi-tengerbe, és a szemét közt az egyik leggyakrabban előforduló egyszer használatos műanyagtermékek a törlőkendők.
Bár az Európai Unió 2021-től betiltotta az olyan egyszer használatos műanyageszközöket, mint a szívószálak, műanyagpálcikák, vagy evőeszközök, a nedves törlőkendők esetében csupán azt írta elő, hogy a gyártók a csomagoláson világosan és egyértelműen tüntessék fel a termék környezetkárosító hatásait, és azt, hogy azok mennyi műanyagot tartalmaznak, emellett kötelező felhívniuk a figyelmet a törlőkendők helyes hulladékkezelésére is.
Mit tehetünk azért, hogy csökkentsük a környezetterhelést?
1. Figyeljük a cimkét!
Könnyen előfordulhat az, hogy a gyártó a termék csomagolásán felhívja a figyelmet arra, hogy "legfeljebb 3 kendőt húzhatunk le öblítésenként", emellett jelöli azt is, hogy műanyagot tartalmaz a termék, ami azt jelenti, hogy egyáltalán nem szabadna azt lehúznunk. A címke segíthet minket a kiigazodásban: amennyiben egy áthúzott toalett szerepel a csomagoláson, akkor a törlőkendőt ne húzzuk le a wc-n.
2. Vásároljunk biológiailag lebomló törlőkendőt!
A legjobb, ha a törlőkendőket a hulladékgyűjtőbe dobjuk, azonban, ha ragaszkodunk a lefolyóhoz, vásároljunk olyan törlőkendőt, ami 100 százalákban papír alapanyagú, így biztonságosan lebomlik és nem szennyezi a vizeket. Ezek hátránya, hogy jóval, nagyjából háromszor drágábbak a boltinál.
3. Helyettesítsük alternatívákkal!
Váltsuk ki a nedves törlőkendőket többször használható alternatívával. Például használhatunk rongyot, vagy ecetes szivacsot felülettisztító helyett, és horgolt tisztító párnácskát vagy törölközőt az arclemosó kendők helyett.
