Rossz hír a borbarátoknak: egyszerre három dolog is veszélyezteti kedvenc italukat

Bár a májusi fagy, a jégverés és a júliusi zivatarlánc főleg a dunántúli borászatokat sújtotta, az ország összes borvidékén meggyűlt a baja a termelőknek a szokatlanul csapadékos időjárással. A hosszan tartó, nedves, párás meleg fokozta a gombás megbetegedéseket, és megnehezítette a permetezési fordulók időzítését. Villányban például 30 százalékkal növelte a növényvédelmi költségeket az, hogy a szokásos 8-9 védekezés helyett 12-re volt szükség idén.

Szeszélyes időjárás

A termést veszélyeztető első és legfontosabb kockázati tényezők az egyre gyakrabban előforduló időjárási anomáliák. Ennek egyik következménye, hogy újabb és újabb melegrekordok dőlnek meg nem csak globálisan, de Magyarországon is. A 2014-es év az 1901-től mért legmagasabb átlaghőmérsékletet hozta, és ettől alig maradt el a 2015-ben regisztrált átlag. A lehullott csapadék mennyisége ugyanakkor 15%-kal növekedett az elmúlt 30 évben az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) adatai szerint. A bökkenő az, hogy ennek eloszlása és intenzitása ma sokkal szeszélyesebben alakul.

2016-ban nem volt különösebben meleg a nyár, viszont a július a valaha rögzített második legcsapadékosabbnak bizonyult. A klímaváltozással együtt megnőtt a felhőszakadások és jégverések esélye. 2016-ban a Groupama Biztosítónál például az összes kárbejelentés 82%-a a jégkárra vonatkozott, és az előző évinél mintegy 15%-kal több káreseményt regisztráltak. Kézenfekvő tehát, hogy a mezőgazdasági biztosítás mellett aktív védelemmel is rendelkezni kell az ilyen időjárási helyzetekkel szemben. Ugyan eddig csak csemegeszőlő esetében volt jellemző, hogy a szemeket jéghálóval védjék, ez működőképes lehet borszőlészeteknél is. A magas építésű kordonoknál ugyanis megoldható egy fel- és lecsévélhető, az ápolási munkákat nem akadályozó hálórendszer kiépítése, ami a jégverés és a szélkárok kivédése mellett a seregélyek kártételét is meghiúsítja.

Az amerikai szőlőkabóca felbukkanása

Egyértelműen klimatikus okokra vezethető vissza a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma (flavescence dorée) megjelenése Magyarországon. A betegség terjedését az egyre enyhébb téli időjárással hazánkba betelepülő vektor (hordozó), az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) felbukkanása tette lehetővé. A betegséget a tünetei alapján nem lehet elkülöníteni a Stolbur phytoplasma okozta sárgaságtól. De míg az aranyszínű sárgaságnál egy-egy beteg tőke körül foltszerűen következik be az újabb növények gyors fertőződése és pusztulása, addig a sztolbur betegségnél a fertőzött tőkék elszórtan jelentkeznek az ültetvényben – tájékoztat a NébiH.

Sajnos idén a fertőzés az egész Badacsony-hegyre kiterjedt, ahol a tüneteket mutató tőkéket ki kell vágni. A betegséget korábban a Villányi és a Soproni borvidéken is azonosították, de a Dunától keletre csak a vektor bukkant fel. A 2015-ben kiadott 9/2016. (II. 15.) FM rendelet alapján a betegséget terjesztő szőlőkabóca elleni növényvédő szeres védekezésekhez állami támogatás igényelhető. Hatóság által elrendelt tőkemegsemmisítés esetén a termelők kártalanításra jogosultak.

Az európai szőlők szinte mindegyike fogékony a betegségre, különösen a chardonnay, a cabernet sauvignon, a sauvignon blanc, a pinot noir és az olaszrizling. Az amerikai alanyfajták viszont a fertőzést követően is többnyire tünetmentesek maradnak. Wéber Norbert borász a Villányi borvidéken már fel is számolta a chardonnay-s és olaszrizlinges dűlőket, ennek egyik oka éppen a fitoplazmás fenyegetettség volt.

Kevesebb az elérhető munkaerő

Egyre nehezebb és egyre drágább megfelelő munkáskezet találni a szőlészetekben. Szezonális munkákra – metszésre, szüretelésre – ezért egyre több gazdaságban alkalmaznak inkább gépeket (még Tokajban is, ahol egyénként a gépi szüret nem engedélyezett). Előmetsző gépekkel csökkenthető a metszésre fordított idő, mivel a gép letakarítja és felaprítja a levágandó vesszők javát. „Ez hektáronként 30 ezer forint megtakarítást jelenthet” – állítja Wéber Norbert. A gép egy 100 hektáros nagygazdaságban képes egyetlen szezon alatt behozni az árát. Ennél kisebb birtokon is hasonló gyorsasággal térül meg egy szőlőkombájn. A villányi borász szerint a gépesítés gyakorlatilag megfelezi a szüretelés költségeit, nem beszélve az időnyereségről. „Nem függök többé a munkaerő-kölcsönzőtől, és a gyors szüret jelentősen csökkenti az időjárási kockázatot is” – érvel Wéber.

Szőlészeti gépek fejlesztésében a franciák és a németek kiemelkedőek. Szinte hihetetlen, de a borairól híres Franciaországban már csak a szőlőmennyiség 10-20%-át szedik kézzel. A villányi nagybirtokokon is 40%-ban már kombájnok rázzák le a tőkékről a szemeket. Csak pár év kérdése, és fordul a kocka a gép javára. Emberi kézre hamarosan már csak a prémium borok előállítása és az aszúszedés terén lesz szükség. Ami a végtermék minőségét illeti, Wéber Norbert szerint a könnyű kommersz borok esetén nincs kimutatható különbség a géppel és kézzel szüretelt szőlő között.