Időjárási anomáliákkal, munkaerőgondokkal és egy rettegett, egyelőre gyógyíthatatlan szőlőbetegséggel is viaskodniuk kellett a hazai termelőknek 2016-ban, hogy a megszokott minőség kerülhessen továbbra is a poharakba.
Bár a májusi fagy, a jégverés és a júliusi zivatarlánc főleg a dunántúli borászatokat sújtotta, az ország összes borvidékén meggyűlt a baja a termelőknek a szokatlanul csapadékos időjárással. A hosszan tartó, nedves, párás meleg fokozta a gombás megbetegedéseket, és megnehezítette a permetezési fordulók időzítését. Villányban például 30 százalékkal növelte a növényvédelmi költségeket az, hogy a szokásos 8-9 védekezés helyett 12-re volt szükség idén.
Szeszélyes időjárás
A termést veszélyeztető első és legfontosabb kockázati tényezők az egyre gyakrabban előforduló időjárási anomáliák. Ennek egyik következménye, hogy újabb és újabb melegrekordok dőlnek meg nem csak globálisan, de Magyarországon is. A 2014-es év az 1901-től mért legmagasabb átlaghőmérsékletet hozta, és ettől alig maradt el a 2015-ben regisztrált átlag. A lehullott csapadék mennyisége ugyanakkor 15%-kal növekedett az elmúlt 30 évben az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) adatai szerint. A bökkenő az, hogy ennek eloszlása és intenzitása ma sokkal szeszélyesebben alakul.
2016-ban nem volt különösebben meleg a nyár, viszont a július a valaha rögzített második legcsapadékosabbnak bizonyult. A klímaváltozással együtt megnőtt a felhőszakadások és jégverések esélye. 2016-ban a Groupama Biztosítónál például az összes kárbejelentés 82%-a a jégkárra vonatkozott, és az előző évinél mintegy 15%-kal több káreseményt regisztráltak. Kézenfekvő tehát, hogy a mezőgazdasági biztosítás mellett aktív védelemmel is rendelkezni kell az ilyen időjárási helyzetekkel szemben. Ugyan eddig csak csemegeszőlő esetében volt jellemző, hogy a szemeket jéghálóval védjék, ez működőképes lehet borszőlészeteknél is. A magas építésű kordonoknál ugyanis megoldható egy fel- és lecsévélhető, az ápolási munkákat nem akadályozó hálórendszer kiépítése, ami a jégverés és a szélkárok kivédése mellett a seregélyek kártételét is meghiúsítja.
Az amerikai szőlőkabóca felbukkanása
Egyértelműen klimatikus okokra vezethető vissza a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma (flavescence dorée) megjelenése Magyarországon. A betegség terjedését az egyre enyhébb téli időjárással hazánkba betelepülő vektor (hordozó), az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) felbukkanása tette lehetővé. A betegséget a tünetei alapján nem lehet elkülöníteni a Stolbur phytoplasma okozta sárgaságtól. De míg az aranyszínű sárgaságnál egy-egy beteg tőke körül foltszerűen következik be az újabb növények gyors fertőződése és pusztulása, addig a sztolbur betegségnél a fertőzött tőkék elszórtan jelentkeznek az ültetvényben – tájékoztat a NébiH.
Sajnos idén a fertőzés az egész Badacsony-hegyre kiterjedt, ahol a tüneteket mutató tőkéket ki kell vágni. A betegséget korábban a Villányi és a Soproni borvidéken is azonosították, de a Dunától keletre csak a vektor bukkant fel. A 2015-ben kiadott 9/2016. (II. 15.) FM rendelet alapján a betegséget terjesztő szőlőkabóca elleni növényvédő szeres védekezésekhez állami támogatás igényelhető. Hatóság által elrendelt tőkemegsemmisítés esetén a termelők kártalanításra jogosultak.
Az európai szőlők szinte mindegyike fogékony a betegségre, különösen a chardonnay, a cabernet sauvignon, a sauvignon blanc, a pinot noir és az olaszrizling. Az amerikai alanyfajták viszont a fertőzést követően is többnyire tünetmentesek maradnak. Wéber Norbert borász a Villányi borvidéken már fel is számolta a chardonnay-s és olaszrizlinges dűlőket, ennek egyik oka éppen a fitoplazmás fenyegetettség volt.
Kevesebb az elérhető munkaerő
Egyre nehezebb és egyre drágább megfelelő munkáskezet találni a szőlészetekben. Szezonális munkákra – metszésre, szüretelésre – ezért egyre több gazdaságban alkalmaznak inkább gépeket (még Tokajban is, ahol egyénként a gépi szüret nem engedélyezett). Előmetsző gépekkel csökkenthető a metszésre fordított idő, mivel a gép letakarítja és felaprítja a levágandó vesszők javát. „Ez hektáronként 30 ezer forint megtakarítást jelenthet” – állítja Wéber Norbert. A gép egy 100 hektáros nagygazdaságban képes egyetlen szezon alatt behozni az árát. Ennél kisebb birtokon is hasonló gyorsasággal térül meg egy szőlőkombájn. A villányi borász szerint a gépesítés gyakorlatilag megfelezi a szüretelés költségeit, nem beszélve az időnyereségről. „Nem függök többé a munkaerő-kölcsönzőtől, és a gyors szüret jelentősen csökkenti az időjárási kockázatot is” – érvel Wéber.
Szőlészeti gépek fejlesztésében a franciák és a németek kiemelkedőek. Szinte hihetetlen, de a borairól híres Franciaországban már csak a szőlőmennyiség 10-20%-át szedik kézzel. A villányi nagybirtokokon is 40%-ban már kombájnok rázzák le a tőkékről a szemeket. Csak pár év kérdése, és fordul a kocka a gép javára. Emberi kézre hamarosan már csak a prémium borok előállítása és az aszúszedés terén lesz szükség. Ami a végtermék minőségét illeti, Wéber Norbert szerint a könnyű kommersz borok esetén nincs kimutatható különbség a géppel és kézzel szüretelt szőlő között.
Jó tudni, hogy még mindig nem merült ki a Vidékfejlesztési Program „Borászat termékfejlesztésének és erőforrás-hatékonyságának támogatása” jogcím keretösszege. Traktorokon kívül szinte bármilyen agrotechnológiai és borászati gép beszerzésére kérhetünk innen támogatást. A következő bírálati szakasz 2017. március 13-án zárul le. Ügyeljünk rá, hogy a projekt 5 éves fenntartási időszaka alatt az alkalmazotti bázislétszámot végig tartani kell, vagyis csak az idénymunkások létszámán spórolhatunk – ami nem kis könnyebbség.
Mennyivel növekszik egy férfi értéke, ha tizenöt centivel magasabb? Mennyi esélye van párt találnia egy társkeresőn egy kedves, átlagosan kinéző, átlagosan jól kereső nőnek, ha nincs semmi speciális tulajdonsága? Mi a társkeresés beépített kockázata? Egy harminckilenc éves nő még harmincasnak számít? Kritika a Többesélyes szerelem című filmről.
