Parkolóépítésre is kérhetnének adót az önkormányzatok

2012. május 18., péntek, 13:31 • Utolsó frissítés: 2012. május 18., péntek, 14:17
Szerző:


Címkék: ; ; ; ; ;

Egyelőre csak kormányzati munkaanyagban szerepel a "parkolóépítési hozzájárulás" kifejezés, ami azt jelenti, hogy az önkormányzatok vethetnének ki adót parkolók kialakításáért. Azt, hogy kinek, mennyit kell majd fizetnie és mi alapján, még nem lehet tudni. Csak az biztos, hogy nincs az a lakossági sarc, amely a főváros parkolási gondjait önmagában megoldaná.

A kormany.hu-n kedden megjelent egy munkaanyag az egyes építésügyi törvények módosításáról, ami felhatalmazást adna az önkormányzatoknak arra, hogy a területükön parkolóépítési hozzájárulást - vagyis ezen a jogcímen új helyi adót - szedjenek be. (Ugyanez a tervezet tartalmazza egyébként az ingatlantulajdonosokra bizonyos feltételek mellett kivethető értéknövekedési hozzájárulást is.)

A vonatkozó törvény módosítása lehetővé teszi, hogy egy települési önkormányzat a parkolás rendjéről szóló helyi rendeletben meghatározhassa "az építmények rendeltetésszerű használata érdekében elhelyezendő személygépkocsik számát", és hogy a hiányzó parkolóhely-kapacitások pótlására ezzel összefüggésben parkolóépítési hozzájárulást vethessen ki.

Teljes homály

A meglehetősen homályosan megfogalmazott javaslat minden bizonnyal abból indul ki, hogy az önkormányzat számára ismertek azok az adatok, hogy egy adott címre hány autó van bejelentve, és ahhoz a címhez hány parkolóhely kapcsolódik. De ha ezek az adatok eddig nem is álltak össze egzakt adatbázissá, egy önkormányzat akkor is meg tudja becsülni, hogy a településen (városban, nagyvárosban) hány plusz parkolóhelyre van szükség. A törvénymódosítás jogcímet teremtene arra, hogy a közmű- vagy útépítéshez hasonlóan a parkolóhelyek megépítésére is a helyi önkormányzat hozzájárulást vethessen ki.

Új helyi adók

Az Orbán-kormány megalakulása óta nem ez az első eset, hogy a kétharmad új jogcímet teremthet helyi adó kivetésére vagy felemeli azt az értértékhatárt, amilyen mértékig korábban egy-egy adót kivethetett. Új helyi adóra példa a már említett, szintén ugyanebben a salátatörvény-tervezetben tárgyalt értéknövekedési hozzájárulás. Az építményadó esetében pedig már 2012-től él az a szabály, amely az adó mértékét a forgalmi érték három százalékában maximálta az adóalap módosítása mellett, és ezen kívül a mentességet élvező ingatlanok körét is jelentősen lecsökkentette. Ezzel lényegében egy komolyabb ingatlanadó kivetésének a lehetőségét adta meg a kormány az önkormányzatoknak.

A jogalap tehát megvan, de egyelőre se az adó jogalanya, se a bázisa és se mértéke nem tudható. Ehhez még kell olyan végrehajtási rendelet, amely az önkományzat kezét is vezeti majd - már ha a javaslat eljut az elfogadásig. Míg nincs döntés, addig csak találgatni lehet, hogy milyen adókivetési módokat enged majd a jogalkotó.

Elképzelhető, hogy az önkormányzat a meglévő parkolóhelyeire vetítve, annak árába építi majd be ezt a hozzájárulási tételt. De az is, hogy egy adott projekthez vet ki minden gépkocsi-tulajdonosra kötelezően egységes hozzájárulást. Logikailag belefér, hogy azoktól szedjék be, akik az önkormányzat engedélyével parkolnak a lakóházuk előtt kedvezményesen. És az is, hogy az önkormányzat beépíti a tulajdonában lévő parkolási társaság díjaiba.

Olyan széles a variációs skála, hogy még csak azt sem lehet százszázalékosan kijelenteni, hogy új adónem-e a parkolóépítési hozzájárulás. Csak egy dolog biztos: az, hogy az e jogcímmel beszedett pénz kizárólag "a település parkolási problémáinak megoldására használható fel".

Fotó:

Katalizálhat, de önmagában kevés

A parkolóépítési hozzájárulás, bárhogy is nézzen majd ki, Budapesten aligha oldja meg a parkolási prolémákat - mondta Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke. Olyan sok parkolóhelyre volna ugyanis szerinte a fővárosban szükség, hogy annak költségét képtelenség valamilyen helyi adóból előteremteni. A hozzájárulás a magyarországi középvárosok gondját enyhítheti: Szegedét, Debrecenét vagy Győrét, ahol gyakorlatilag néhány négyzetkilométernyi belvárosi terület tekinthető közlekedési és parkolási szempontból problémásnak, és a turisztikai, valamint a lakossági igények - már a településszerkezet miatt is - csak kis mértékben maradnak el a lehetőségektől.

Budapesten az áldatlan parkolási helyzetet tovább élezi a kerületek és a főváros közötti érdekellentét. Az, hogy a milliárdos bevételekre ácsingózva a parkolás kérdését képtelenek egységesen kezelni: nincs egységes parkolási stratégia, és a pénzeket sem egyetlen cég szedi be és osztja vissza, illetve ad fejlesztési célokra. Pedig most, hogy szinte minden kerületben fideszes a polgármester, lehetne az összefogást erőltetni - mondta egy neve elhallgatását kérő, korábban az önkormányzatnak dolgozó közlekedési szakember. De a fogadkozások ellenére mégsem történik sok változás.

Somodi László, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) stratégiai fejlesztési és beruházási igazgatója szerint egy jól paraméterezett parkolóépítési hozzájárulás majdani bevezetése katalizálhatja ugyan a fővárosi parkolási helyzet rendezését, de szakmailag ennél fontosabbnak tartaná egy egységes budapesti parkolási stratégia elkészítését.

Olyan stratégiára lenne szükség, amely a belvárosi és külvárosi igények mellett az átmenő forgalom és az ingázók közlekedési szokásait is figyelembe veszi, és azt különböző ösztönzőkkel a fővárosnak leginkább megfelelő irányba befolyásolja - mondta Somodi László.

Fotó:

Városon kívüli parkolóház-rendszerek kellenek

Csak hogy értsük, milyen költségekkel jár a parkolási gondok enyhítése, nézzünk néhány adatot. Jelenleg egy könnyűszerkezetes, háromszintes egyszerű  parkolóház megépítésénél egy parkolóhely kialakítása nagyjából 2 millió forintba kerül. Mélygarázs építése esetén ugyanez hétmillió forint. A belvárosi forgalomcsillapítás csodafegyvereként bevethető P+R parkolóban (tehát például a külvárosi, tömegközlekedési csomópontok közelében) pedig fél-egymillió forintból hozható ki ugyanez. A szakemberek szerint a Belváros forgalomcsillapításhoz legalább 40-60 ezer P+R parkolóhelyre volna szükség. Márpedig ennek jó, ha a tizede áll a rendelkezésre.

Csak összehasonlításképpen: 2009-ben, amikor legutóbb szóba került a Hagyó Miklós-dirigálta területen, hogy nagy befogadóképességű garázstendert írnak ki, a koncessziós eljárás tervében öt mélygarázs, összesen négyezer autót elnyelni képes kapacitása szerepelt. Végül azonban ebből a tervből sem lett semmi. Mindenesetre ez alapján is nehéz elképzelni, hogy az önkormányzatok által beszedett parkoló-építési adópénzekből fővárosi léptékben mérve érdemi fejlesztésekre futhatna.

És akkor még nem számoltuk hozzá a lakosság és a mindenkori ellenzék ellenállását, amennyiben egy ilyen hozzájárulást Budapesten valóban be akarnának vezetni. Több szakember már azt is eredménynek tartaná, ha valaki kimondaná - ahogyan azt Európa sok nagyvárosában, Madridtól Londonig megtették -, hogy az autótulajdonosnak nincs joga ingyen vagy rendkívüli kedvezménnyel, közterületen parkolnia.

Ehhez persze az kellene, hogy a ház előtt parkolásnak legyen alternatívája. Például, hogy a város szélén ipari méretű parkolóházak épüljenek, amelyek ugyanakkor megfelelő közösségi közlekedési kapcsolattal is rendelkeznek. Aki pedig jogot akar a ház előtti parkolásra, az csak borsos áron tehessen rá szert.

Fotó:
1 HOZZÁSZÓLÁS
2012. május 18., 17:21 pelbart

Ez egyértelműen az iparűzési adó kiterjesztése. A vállalkozások érdekeltek az autóval történő megközelíthetőségben.

Véleménye van? Ossza meg velünk!


Parkolóépítésre is kérhetnének adót az önkormányzatok




  Másolat Önnek

APRÓHIRDETÉSEK
tovább az apronet.hu-ra »
HVG HIRDETÉSFELHŐ
HIRDETÉS
összes részvény árfolyama »
HVG ONLINE CSOPORT HÍREI
híreink RSS csatornái »
Keresse az újságárusoknál!
Előfizetek a HVG-re Előfizetek a DHVG-re

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X