Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként egy írásbeli kérdésre adott válaszában újfent kifejti, hogy pontosan milyen adatokra támaszkodott akkor, amikor félmillió külföldön dolgozó magyarról beszélt. A miniszter felhívja a figyelmet a migrációs statisztikák pontatlanságára, ugyanakkor továbbra is arról beszél, hogy a magyar nagykövetségek becsléseire is támaszkodott.
A munkavállalási moratóriumok lejártával a külföldi munkavállalás egy általános, kelet-közép-európai jelenséggé vált és egyáltalán nem tekinthető hazai sajátosságnak – írja írásbeli kérdésre adott február 28-i keltezésű válaszában Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter (Matolcsyt péntek reggel Orbán Viktor a távozó jegybankelnök, Simor András helyére jelölte), melyben arra ad választ Oláh Lajosnak, hogy honnan is szedte a félmillió külföldön dolgozó magyar kijelentést.
A még miniszterként választ adó Matolcsy ismerteti a közép-európai nemzetközi példákat és arra a következtetésre jut, hogy "kétségtelen tehát, hogy a munkavállalási célú elvándorlás jelensége létezik Kelet-Közép-Európában, mint a munkaerő szabad áramlásának egyik következménye". A miniszter ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a migrációt tekintve érdemes figyelembe venni a szociológusok véleményét is, akik egyetértenek abban, hogy a migrációs statisztikai adatok nem nyújtanak teljes képet a külföldön való tartózkodásról és munkavállalásról. "A bevándorlási számokból ugyanis nem kapunk pontos adatot a külföldön dolgozók számáról, hiszen ez a mutató a hazájukba visszatérőket nem veszi figyelembe" – hangsúlyozza Matolcsy.
A nemzetgazdasági miniszter válaszában kifejti, a külföldön dolgozó magyar állampolgárok számának meghatározásában csak kiindulópontok lehetnek a hivatalos statisztikák. "És még egyszer hangsúlyozom, ez egy kiinduló adat, amelyről elismerik, hogy a ténylegesen kint dolgozók számát pontatlanul adja vissza. Jól érzékelteti e statisztikák pontatlanságát, hogy míg az Európai Unióba hivatalosan kivándorló magyarok száma csak néhány száz fő volt évente, a tükörstatisztikák (fogadó országok bevándorlási statisztikái) alapján évente 20-30 ezer főre tehető az EU-ba kivándoroltak száma, amelyek növekvő trendet mutatnak" – írja a miniszter.
Matolcsy ezek mellett újfent megerősíti, hogy a hivatalos statisztikák mellett támaszkodik a nagykövetségek becsléseire is. "Ezek alapján mondható, hogy Nagy-Britanniában (jórészt Londonban) mintegy 300 ezer magyar, Németországban (nagyrészt Berlinben, Bajorországban és Baden-Würtenbergben) körülbelül 100 ezer, Ausztriában 50 ezer, míg az unió többi országában további 50 ezer magyar dolgozik" – áll a miniszter válaszában.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?