Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A túlzott lakossági eladósodás és a devizahitelezés újbóli felfutásának megakadályozása érdekében a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (JTM) és a hitelfedezeti mutató (HFM) alkalmazásával adósságfék-szabályozást vezet be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) január elsején – közölte a jegybank.
Két fő pillér van
Az új szabályozás a közlemény szerint alapvetően két fő pillérből áll. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) az ügyfelek rendszeres, legális jövedelmének meghatározott arányában korlátozza az új hitel felvételekor maximálisan vállalható törlesztési terheket, és ezáltal mérsékli az ügyfelek eladósodását.
MTI / Koszticsák Szilárd
A hitelfedezeti mutató (HFM) a fedezett hiteleknél – ilyenek például a jelzáloghitelek – a fedezetek (lakásérték) arányában korlátozza a felvehető hitelek nagyságát.
A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót minden új, 200 ezer forintot meghaladó hitel felvételekor vizsgálni kell (fogyasztási hitel, jelzáloghitel, gépjárműhitel, stb.). A mutatóban az új hitel terhei mellett figyelembe kell venni az ügyfél minden fennálló hiteléhez kapcsolódó törlesztési terhét, rendelkezésre álló jövedelemként pedig csak az igazolt, legális nettó jövedelem (munkabér, nyugdíj, családi pótlék, stb.) számítható be. A jegybank szerint ez ösztönözheti a gazdaság fehéredését is, hiszen a jövőben csak a bevallott, legális jövedelem mellett lehet hitelt felvenni.
A 2015. január 1. után felvett új forinthitelek esetében a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató nem haladhatja meg az 50 százalékot, a magas jövedelmű ügyfelek esetében (400 ezer forint nettó jövedelem, vagy afelett) pedig a 60 százalékot. A jövedelmek és az adósságterhek több adóstárs esetében összevontan kezelendők. A forinthitelekre alkalmazott megengedőbb korlátok miatt az új rendelkezés valószínűsíthetően nem jár hitelvisszafogással az MNB szerint.Az euróban és egyéb devizában felvett új hitelekre vonatkozóan – egy esetleges árfolyam-leértékelődés negatív hatásait ellensúlyozva – sokkal szigorúbb JTM korlátok kerültek előírásra a jegybank rendeletében: 25 százalék és 10 százalék, illetve a magas jövedelmű ügyfelek esetében 30 százalék és 15 százalék. Ezen korlátok mellett kizárható a devizahitelezés újbóli elterjedése és felfutása a jegybank szerint.
Az új MNB rendelet kapcsán a jegybank egyeztetett az Európai Központi Bankkal (EKB), amely 2014. június 23-án közzétett véleményében pozitívan értékelte a rendelettervezet tartalmát és annak hazai pénzügyi rendszer stabilitását erősítő várható hatásait. Az MNB a piaci szereplőkkel is konzultált, amely során több észrevétel is beépítésre került a szabályozásba – áll a jegybank közleményében.
Kérdés, mennyire fehérednek majd a jövedelmek
A hvg.hu korábban már foglalkozott a témával, júniusban lehetett ugyanis először bővebben hallani arról, hogy a jegybank jövedelarányos törlesztést vezetne be. Ekkore azt írtuk, hogy van logika a rendszer felállításában, mivel ezzel gátat lehet szabni a nyakló nélküli eladósodásnak – bár 2009-től kezdődően voltak intézkedések ennek visszafogására, ám nem ilyen szigorúak –, az arányosabb, kevésbé megterhelő törlesztés jó irány lehet. Csakhogy szakértők felhívták arra is a figyelmet, hogy szűkülhet a hitelezés (ez különösen a devizahiteles mentőcsomag bankokra nehezedő 900 milliárdos terhe fényében még inkább igaz lehet), nagyobb megtakarításra lehet szükség egy hitel felvételekor (az emberek jelentős része erre nem képes), illetve a feketén érkező forintokat így nem lehet számításba venni a hitelfelvételnél, ez viszont nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezért kifehéredik a gazdaság, hanem hogy kevesebb hitelhez tudnak jutni a polgárok, a munkaadók ugyanis korántsem biztos, hogy fehérítenék a béreket (viszont meg kell várni, hogyan reagálnak a munkaadók). Ugyanakkor a most meghatározott jövedelemarányos törlesztőrészletek magasnak tekinthetőek, erre a Portfolio.hu is felhívta a figyelmet, ezért jogos elvárás, hogy efölött ne adósodjanak el a háztartások. Emellett azt is meg kell majd nézni, hogyan strukturálhatják át majd a bankok termékkínálatukat, ugyanis eddig voltak olyan hitelek is, melyeket pénzügyi viselkedés, és nem jövedelem alapján folyósítanak.
