Kedden délelőtt elfogadta az Országgyűlés a jövő évi adócsomagot. A parlament 128 igen szavazattal, 30 nem ellenében hagyta jóvá a tervezetet, mely alapjaiban nem változtat az adórendszeren. Az adórendszer alapjai – fogyasztás irányába eltolódó terhek, különadók, családi adókedvezmény, egykulcsos személyi jövedelemadó, EU-rekordnak számító 27 százalékos áfakulcs, kétkulcsos nyereségadó – változatlanok maradtak. A kormány több ötlettől azonban visszatáncolt, emellett viszont pluszterhek is a képbe kerültek.

Így változik a cafeteria

A munkáltatók és munkavállalók egybehangzó felháborodása elsodorta a nem pénzbeli juttatások (cafeteria) munkáltatói, kifizetői adó- és eho-kötelezettségének növelését célzó ötlet nagy részét, de azért akadt még nadrágszíjat húzó rész.

A rendelkezések értelmében évi 500 ezer forint helyett 450 ezer forintig lehet a kedvezményes, 35,7 százalékos közteherrel letudni a béren kívüli juttatások utáni adó- és járulékfizetési kötelezettséget. (Ez a cégeket terheli.) De 200 ezer forint felett csak SZÉP-kártyán adható a juttatás. 450 ezer felett jön be a magasabb, 51,17 százalékos teher.

Extra reklámadó is lesz

Az adócsomagban a reklámadót illetően lesz egy komolyabb változás, a cégekre – különösen az RTL Klubra – ez komoly negatív hatással lehet. A most is sávos reklámadó 20 milliárd forint feletti reklámbevételnél esedékes kulcsa 40-ről 50 százalékra nő. Egyes vélemények szerint az RTL Klub mellett a TV2 is beleeshet ebbe a kategóriába, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint legalábbis a másik nagy kereskedelmi csatornát is érinteni fogja ez az adó. A miniszter szerint nem a kieső bevételeket akarják pótolni az emeléssel, a reklámadó közös teherviselés, beváltotta a hozzá fűzött reményeket, akik nagyobb szereplői a piacnak, azoknak több adót kell fizetni.

A benyújtott adócsomagban eredetileg 25 százalékos különadót vetettek volna ki a befektetési alapoknál a forgalmazói díjra, ebből 10 milliárdos adóbevételre számított a kormány. Végül módosítót nyújtottak be az adócsomag e szeletéhez, ezek szerint pedig az adó alapja ugyanis a forgalmazói díj helyett a befektetési alapokban kezelt vagyon nagysága lesz. Az adó alanya külföldi alapok esetében a forgalmazó, míg a hazai alapok esetében az alapkezelő lesz. Az adó mértéke pedig 0,05 százalék lenne. Ezzel körülbelül 2,7 milliárd forintra számíthat a kormány. Az alapkezelők pedig kikerülnek a bankadó hatálya alól, ezzel 2 milliárdos tehertől szabadulhatnak meg.

Az RTL Klub nagyobb terhet kap a nyakába

Stiller Ákos

Szabad kezet kapnak adókivetésben az önkormányzatok

Az önkormányzatoknak megengedik, hogy lényegében bármely vagyontárgyra adót vessenek ki. A települések települési adót “vezethetnek be bármely adótárgyra, ha az nem képezi törvényben szabályozott közteher tárgyát”. A települési adó lehet bármilyen adó, ha annak működtetését törvény nem tiltja. Az adónak nem lehet alanya szervezet vagy vállalkozás. A javaslat mentesíti a helyi iparűzési adó alól azokat a szövetkezeteket, amelynek nettó árbevétele legalább 95 százalékban tagjai részére történő értékesítésből vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik.

Ahogy azt várni lehetett, a kormánynak hozzá kellett nyúlnia a házi pálinkafőzés szabadságának adómentességéhez is, miután Brüsszellel szemben ez a harc elbukott. A változások értelmében az évi 200 liter helyett már csak 50 litert lehet majd otthon főzni, és csak gyümölcstermesztők élhetnek ezzel a lehetőséggel. A felügyelet jogát átadják az önkormányzatoknak, ott kell bejelenteni a főzőberendezéseket és éves átalányadót, mindössze ezer forintot kell majd fizetni mindezért. A bérfőzetést a kormány ugyanakkor durván megdrágítja: a normál adó 50 százalékára kúszik fel a kulcs a jelenlegi nulla helyett, ez pedig azt jelenti, hogy egy liter 50 százalékos alkoholtartalmú gyümölcspárlat esetében 1670 forint lesz adó.

A jövő évi adócsomagban a kormány arra hivatkozva, hogy lezárják a szabad pálinkafőzés miatt indult uniós kötelezettségszegési eljárást, chipsadó (népegészségügyi termékadó) hatályát kiterjesztik az alkoholos italokra. Ebből a körből az általános indoklás szerint ugyanakkor – a méz kedvező élettani hatására tekintettel (most szó szerint idéztünk) – az adóköteles termékek köréből kikerülnek azok a termékek, amelyek méztartalma legalább 20 százalék, de cukortartalma nem haladja meg a 40 százalékot. A mézes pálinkák így úgy fest, megússzák az új adót.

Jön a szappanadó

Bővítették a környezetvédelmi termékdíj hatálya alá tartozó, díjköteles termékek körét, így a jogszabály “tárgyi hatálya” 2015 január elsejétől egyéb műanyag termékekkel (ilyen például a művirág), az egyéb vegyipari termékekkel (mosószer, tusfürdő), az irodai papírral, valamint a jelenlegi szabályozás hatálya alá nem tartozó elektromos, elektronikai berendezésekkel (például ipari méretű berendezések) bővül. A gazdálkodók csekély mennyiség kibocsátása esetén átalány fizetésére lennének jogosultak. A tervezet ezt egyéb műanyag termékek esetében 2, egyéb vegyipari termékeknél 200 és az irodai papírok esetében ugyancsak 200 kilogrammban határozza meg. E kibocsátók átalánydíja évi 4 ezer forint.

Nagyon beszorulnak a fröccsöntött növények gyártói és terítői, a törvényjavaslat szerint 1 kilogramm valósághű, de örökéletű növényre 1900 forint termékdíjat vetnének ki. Többe kerül majd a mosás, tisztálkodás, de a szőrtelenítés és a hajfestés is, a szépség és ápoltság a jelek szerint nem lesz fontos: az ilyen szereket kilogrammonként 57 forinttal terhelné a javaslat. A mosó- és tisztítószereket pedig 11 forinttal.

Az irodai papírt – amit definíció híján így határoznak meg a javaslatban: információ hordozására alkalmas író-, nyomtató- vagy fénymásoló papír, amely további megmunkálás nélkül alkalmas írásra, nyomtatásra vagy fénymásolásra – kilónként 19 forinttal sújtaná a tervezet.

Kapnak az áruházláncok egy jó nagy terhet a nyakukba

Az élelmiszer-felügyeleti díjat a többszörösére emelik. Az élelmiszerek előállítása, termelése és forgalmazása után most a nettó árbevétel 0,1 százaléka az élelmiszer-felügyeleti díj. Jövőre sávosan 6 százalékig fog felmenni a kulcs.

Jelentősen emelik az áruházláncokra vonatkozó egyik adóterhet is

Fülöp Máté

Az Országos kereskedelmi Szövetség (OKSZ) becslése szerint mindez 30 milliárd forintos terhet jelent majd a kiskereskedelmi szektornak, főként a külföldi hátterű hipermarketláncokat sújtja ez a sarc. Egyes számítások szerint pedig, bár a kiskereskedelmi különadót 2012-ben hatályon kívül helyezték, a mostani tehernövekedés – másik két elemmel együtt – arányaiban már olyan csapást mérhet a cégekre, mint a kivezetett különadó. Ez azt a kérdést is felveti, hogy vajon emelnek-e esetleg a cégek majd árat, vagy más területen igyekeznek megfogni a költségeket (elbocsátások például).

Nászajándék a friss házasoknak

A kormány adókedvezménnyel kedveskedik a frissen házasodóknak. A változások szerint elég, ha csak az egyik fél köti az első házasságát, ekkor havonta 5 ezer forinttal csökkenthetik a személyi jövedelemadójukat. Két éven át. De ha két évnél korábban esik teherbe a nő, akkor addig a pillanatig jár ez a havi 5 ezer forintos kedvezmény, utána már a családi kedvezmény lép életbe.

A lakásvásárlóknak illetékkönnyítéssel igyekszik kedveskedni a kormány.

Odacsapnának az adócsalóknak

Az adócsomagból kiderül, hogy Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert (EKAER) vezetne be a kormány – ennek bevezetését már idén elkezdik –, ez az e-útdíj által érintett gépjárműveket érinti, amelyek Magyarországról az EU más tagállamaiban, illetve onnan hoznak be terméket, visznek ki, illetve belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést végeznek.

Az állami hatóságok a rendszer alapján tudni szeretnék, hogy ki szállít, ki adja fel az adott terméket, mi a felrakodás címe, ki a címzett, és hol rakodnak ki. Emellett pedig például közölni kell a gépjármű rendszámát, és a szállított termék bruttó tömegét is.

A javaslat között szerepel olyan is, mely szerint komolyan szankcionálnák azt, ha nem jelentenek be egy bizonyos terméket. A közúti fuvarozással járó tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettség nem teljesítésének jogkövetkezménye, hogy a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság a be nem jelentett áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Egy tankot kérnék, de áfa ne legyen rajta!

Az áfáról szóló törvény módosításában a kormány megteremti a haditechnikai eszközök és szolgáltatások nemzetközi megállapodáson alapuló beszerzésének áfamentességét.

Ami változatlan marad

Marad a 16 százalékos egykulcsos szja, a családi adókedvezmény kiterjesztése az ígéretek szerint pedig csak 2016-tól indul majd. 27 százalék marad az általános áfa kulcsa, bár a nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh és kecske) áfakulcsa átmenetileg 5 százalékra csökken. A társasági nyereségadó kétkulcsos (10 és 19 százalék) marad, a bankadóról – szintén az igazságos közteherviselés jegyében – sem mond le a kormány, emellett az érintett cégeknek a közműadót is be kell fizetniük.