A kelet-nyugati bérharc újabb fejezetébe nagyon beleálltak az osztrákok, szúrja a szemüket, hogy 120 eurót fizetnek azért, amire a magyar állam szerint 40 is elég.

Bécsben megint kiakadtak egy olyan ügyön, amely sok magyart is érint. Sebastian Kurz külügyi és integrációs miniszter ismét bedobta azt a javaslatot, hogy az Ausztriában dolgozó uniós polgárok külföldön élő gyerekei után csak a külföldi szociális támogatást fizessék ki.

Nézzük meg egy konkrét példán, hogy miért fontos ez számunkra.

Róbert, a magyar szoftvermérnök a hvg.hu-nak elmesélte, hogy egy osztrák határhoz közeli városban lakik, de Bécsben dolgozik, ahova hetente több munkanapon is kiutazik. Munkaadója tehát osztrák, adóit és járulékait is Bécsben fizeti, de a családja Magyarországon él. A lánya itt nevelkedik, itt jár iskolába, és minden nevelésével kapcsolatos költség itt keletkezik.

Mégis a magyarnál sokkal nagyobb osztrák családi pótlékra jogosult.

Tulajdonképpen ez az, ami az osztrákok szemét szúrja. Ausztria ugyanis évente körülbelül 250 millió eurót (77 milliárd forintot) fizet ki a külföldön élő gyerekek után, különböző szociális ellátások címén. Ezt szeretné most csökkenteni.

Róbert – nem nagy meglepetésre – azért ingázik Bécsbe, mert ott kétszer annyit keres, mintha itthon vállalt volna munkát (és más szolgáltatási szektorokban könnyen előfordulhatnak ennél nagyobb, például háromszoros különbségek is). Ráadásul

a kétszer nagyobb bruttó béréből arányait tekintve Ausztriában nem vonnak le annyit, mint Magyarországon,

vagyis Róbertnél nettóban arányait tekintve még jóval több pénz marad, mintha itthon maradt volna. Arról nem is beszélve, hogy 13., illetve 14. havi fizetés is jár neki, és ezek adóvonzata még kisebb, vagyis évente kétszer kap még egy-egy olyan összeget, ami a havi rendes nettójánál is nagyobb.

Abszolút értékben viszont a jóval nagyobb osztrák bérhez jóval nagyobb osztrák járulékbefizetés is tartozik, vagyis Róbert sokkal több pénzt hagy az osztrák rendszerben, mintha a magyarban tenné ugyanezt.

Képünk illusztráció.
©

És pont ez az az elem, amelyre az uniós szabály is épül: ha valaki egy adott országban fizeti az ottani társadalombiztosítási járulékokat, akkor jogosult a gyermeke után járó ottani családi pótlékra is.

Az elvi vita azért érdekes, mert az osztrákok logikusan gondolhatják, hogy ha Róbert lánya Magyarországon nevelkedik, és a magyar állam szerint Magyarországon havi 12 ezer 200 forintos (40 eurós) kompenzáció elég az egy gyermek után járó családi pluszköltségekre, akkor nekik miért kellene megadni az összeg háromszorosát, azaz (életkortól függően) durván 120-140 eurót?

Ezért az osztrákok most – az uniós szabályokkal egyébként aligha összeegyeztethető módon – azért lobbiznak, hogy Róbertnek csak 40 eurót kelljen adniuk, és spóroljanak rajta 80-100 eurót havonta. Róbert fizetéséhez képest ez persze nem óriási összeg, vagyis kizárt, hogy az osztrák munkaerőpiac elvesztené a magyar mérnököt. Róbert legfeljebb morogni fog, de lenyeli a békát – ezért is nyomják Bécsben ezerrel a (számukra) kockázatmentes témát. A kisebb bérkategóriákban és/vagy több gyerek esetében viszont

egy Ausztriába ingázó magyar munkás már jelentősebb pénztől eshetne el, ha az osztrákoknak sikerülne átvinniük a tervüket.

Most úgy tűnik, erre kevés esély van. Az Európai Bizottság ugyanis ellenzi, hogy a családi pótlék összegét csökkentsék azért, mert a kedvezményezett gyerek egy alacsonyabb árszintű országban, például Magyarországon él – mondta nemrég a hvg.hu-nak Marianne Thyssen, a bizottság szociális és munkaügyekért felelős tagja. A családi pótlék ilyen formában történő indexálása a Brexitről döntő népszavazás előtt a brit kormánnyal kötött megállapodásban szerepelt ugyan, ám az egyezmény nem lépett hatályba, és így a lehetősége sincs meg a változtatásnak. Annak ellenére mondta ezt a biztos, hogy a témát több ország is nyomja Brüsszelben. Ők azonban a tűzzel játszanak, mert ha a nemzeti szabályozásuk sérti az egységes piac elvét, akkor eljárást kapnak a nyakukba.

Egyébként az uniós elv is jól védhető józan paraszti ésszel: ha Róbert az általa megtermelt értékből járulékok formájában csaknem kétszer többet fizet be egy állam kasszájába, akkor miért ne kaphatna attól az államtól többet vissza?

Az más kérdés – és ez inkább nekünk lehet elgondolkodtató –, hogy

Ausztria úgy tud Róbertnek háromszor annyi családi pótlékot „visszaosztani”, hogy kevesebb mint kétszer annyi járulékot szed be tőle.

Kinek van igaza?

Bécsnek azzal is problémája van, ahogy az országban élő külföldi munkanélkülieket jelenleg segélyezik. Sebastian Kurz azt is javasolta, hogy ha egy Ausztriában dolgozó munkavállaló elveszti az állását, akkor a kezdeti munkanélküli segélyt még megkaphassa ugyan, de az utána folyósított támogatásokat már ne. Ezzel alig burkoltan azt is mondja, hogy ha valaki ilyen helyzetbe kerül, és nem talál újabb állást záros határidőn belül, akkor menjen szépen haza, oda, ahonnan jött. Ez a javaslat kevésbé érinti a magyarokat, mivel ők főleg ingázók, inkább a távolabbról érkezőknek húsba vágó, de ők is körülbelül 50 ezren lehetnek. És nekik Kurz szerint a teljes jogú szociális ellátást csak öt év munkaviszony után kellene megadni.

Az osztrákok (a németekkel, a franciákkal, az olaszokkal és másokkal együtt) az úgynevezett uniós kiküldetési irányelvet is támadják, ami azokra vonatkozik, akik magyar cég alkalmazásában állnak, de külföldön végzik a munkájukat. Tipikus eset az építkezéseken dolgozóké és a kamionsofőröké. A nyugati tagállamok azt szeretnék elérni, hogy nekik legalább a helyi, nyugati minimálbért kelljen kifizetni a kinntartózkodás idejére, ami egyben azt is jelentené, hogy számos keleti, köztük magyar cég szorulna ki a nyugati piacokról. Ennek részleteiről korábbi cikkünkben olvashat.

 

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.