szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Újra annyi magyar fiatal hagyja abba az iskolát idő előtt, mint 2006-ban, eközben pedig az EU lehagy minket. Ezzel szenvednek a csehek, a szlovákok és a románok is.

Egyetlen ezrelékkel csökkent tíz év alatt Magyarországon a korai iskolaelhagyók aránya, és jóval rosszabbul állunk, mint 2010-ben. 2006 és 2010 között egy kicsit javult a helyzet, mostanra viszont visszaestünk oda, ahol 2006-ban tartottunk – derül ki az Eurostat friss adataiból. 

Mindez nyilván nem független attól, hogy a kormány 2012-től lecsökkentette a tankötelezettség felső korhatárát 18-ról 16 évre.

Az Eurostat azt vizsgálta, hányan vannak a 18–24 évesek között azok, akik nem jutottak el a középiskola végéig, már nem tanulnak, és szakképzésben sem vesznek részt. Az sem hangzik jól, hogy az EU hetedik legrosszabb adata a mienk, de még súlyosabb problémát mutat, hogy míg szinte minden más országban csökkenő a tendencia, nálunk romlott a helyzet 2010 óta.

2006-ban, ahonnan az Eurostat számolta az adatokat, a magyar fiatalok 12,5 százaléka volt korai iskolaelhagyó. 2010-re egy kicsit sikerült innen javítani, de még az akkori 10,8 százalékos adat is magasnak számított. Azóta viszont majdnem pontosan addig romlott a helyzet, mint ahol 2006-ban jártunk, tavaly már 12,4 százalékos volt a korai iskolaelhagyók aránya.

Az EU átlaga 10,7 százalékos, de ez is nagy csökkenést jelent, 2006-ban még 15,3 százaléknál járt a mutató. Ráadásul a csökkenés folyamatos, a világgazdasági válság sem tudta megtörni. Ez azt is jelenti, hogy a magyar korai iskolaelhagyók aránya sokáig az uniós átlag alatt volt, 2013-tól azonban már rosszabbul állunk, mint az EU-átlag.

A régiónkban máshol is vannak bajok: az egész EU-ban csupán három ország van, ahol nőtt 2006-hoz képest a korai iskolaelhagyók aránya, Csehország, Szlovákia és Románia. Az uniós cél az, hogy 2020-ra 10 százalék alatt legyen a szám, ezt eddig 15 országban tudták elérni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!