Jelentős pofont kapott a kormánytól az RTL Klub pénteken: a rezsicsökkentésre hivatkozva a kabinet megtiltotta, hogy a tévétársaság pénzt szedjen a kábelszolgáltatóktól és ezzel ellensúlyozza a reklámadó miatt kieső bevételeit. Ám a tervezett intézkedés legalább ennyire sújtja a kormányközelinek vélt TV2-t is, amely 6-8 milliárdot várt jövőre a programdíjból, és ebből akarta helyrebillenteni a veszteséges mérlegét. Forrásaink szerint a tiltással újabb frontot nyitottak Simicska Lajossal szemben, miközben a legdurvább lépés még hátra van. Januártól egy kézbe kerül az összes állami reklámköltés, információink szerint a tervezett ügynökség élére pedig a Habony Árpáddal jó kapcsolatban álló Giró-Szász András kerülhet.

A teljes magyar médiarendszer újratervezése zajlik Lázár János és Seszták Miklós miniszterek műhelyeiben, több törvénytervezeten is dolgoznak a kormány jogászai – állították a hvg.hu-nak kormányzati források, sőt, a különféle tervekről már egyes piaci szereplők véleményét is kikérték.

A kormányban készülő médiatörvény-csomagból Lázár János pénteken már beterjesztett egy tervezetet. Eszerint a kormány átmenetileg megtiltja, hogy az RTL Klub és a TV2 januártól pénzt kérhessen a két országos terjesztésű csatornájáért. A javaslat szerint a kormány rövidesen rendeletben fogja meghatározni a piaci szereplők díjszabását, az indoklás szerint azért, hogy a lakosság előfizetési díjai ne emelkedjenek. Ez komoly kiesést okozhat a tévétársaságoknak, hiszen ezzel a díjjal akarták kompenzálni az augusztustól kivetett reklámadót, sőt, a TV2 abban reménykedett, hogy ebből a pluszpénzből ellensúlyozni tudja hatalmas veszteségeit.

Forrásaink szerint továbbra is napirenden van a reklámokat közvetítő ügynökségek fő bevételi forrásainak, az úgynevezett bónuszoknak az eltörlése (arról, hogy ez pontosan mivel járna, itt olvashat). Múlt hét pénteken pedig kormányhatározat mondta ki azt, amiről hónapok óta beszélnek a piacon: Lázár Jánosnak hétfőig ki kell dolgoznia a Nemzeti Kommunikációs Ügynökség koncepcióját, amely egy helyre központosítaná az összes állami reklámköltést. Fideszes forrásaink szerint jelenleg a volt kormányszóvivő, Giró-Szász András a legesélyesebb az NKÜ élére.

Majd a kormány megmondja

„Itt három hónapon belül minden eldől. Ezekkel a törvényekkel gyökeresen átalakíthatják a teljes piacot,

négy évre előre eldőlhet, ki marad talpon.

Természetesen mindez összefüggésben van az Orbán–Simicska- és az RTL–kormány-háborúval is” – hangsúlyozta a hvg.hu-nak az egyik piacvezető médiacég vezetője, akihez több koncepció is eljutott már a tervezett változtatásokról. Szerinte a „háborúk” kimeneteléről függ, hogy melyik verziót szavazza meg végül a parlament, kinek „fog fájni”, és ki jár jól a döntésekkel.

Az RTL stúdiója
©

Gyökeresen megváltoztatta az álláspontját a kormány a nagy kereskedelmi tévék díjszedésével kapcsolatban, annak ellenére, hogy több – az egyezség megkötésében részt vevő – piaci forrás is azt mondta a hvg.hu-nak: a díjszedés engedélyezése része volt a médiahatóság és a tévék közti négy évvel ezelőtti alkunak. Az RTL ugyanis még 2010-ben vetette fel, hogy nemcsak a kábelcsatornáiért (például a Coolért), hanem az országos lefedettséggel rendelkező RTL Klubért is számlázna a kábelszolgáltató cégeknek – a kezdeményezéshez akkor a TV2 is csatlakozott. Szalai Annamária, a médiahatóság akkori elnöke nem zárkózott az ötlettől, de hangsúlyozta, a digitális átállásig várni kell. Végül az új médiatörvénybe bekerült egy átmeneti tiltás: amíg a két tévé egyszerű antennával is fogható volt, a társaságok nem kérhetnek pénzt, ám utána a törvényt megszavazó Fidesz jövő januártól a tévékre és a szolgáltatókra bízta volna, hogy miben állapodnak meg. Most viszont úgy döntöttek: a jövőben a programdíj fizetésének szabályait külön rendeletben határozzák majd meg, és még csak nem is a médiahatóság, hanem egyesen a kormány.

A digitális átállás hónapjaiban – az időközben magyar tulajdonba került – TV2 elevenítette fel az ügyet. Simon Zsolt a hvg.hu-nak adott tavalyi interjújában jelentette be, hogy a terjesztési díj bevezetésével akarja növelni a TV2 bevételeit. Bár az országgyűlési választások után beterjesztett reklámadó alól a TV2 idén még mentességet kapott, jövőre már ő is fizethet, az RTL viszont már idén milliárdos összeget fizet be.

Miért ez a nagy hajcihő?

Míg a tévés reklámtorta tavaly 45,6 milliárd volt, a kábeles piac 110 milliárdot termel évente – érthető, hogy a két nagy tévétársaság miért ebbe az irányba mozdul.

A köztévét leszámítva a csatornák a piacról szerzik a bevételeiket, amiből legyártják a műsorokat, megveszik a filmeket. A bevételeik elsősorban a reklámokból származnak, de ez a torta a 2008-as válság óta évről évre zsugorodik: a földi sugárzású adók (RTL Klub, TV2) piacán 2012-ről 2013-ra 10 százalékkal csökkent. Ugyanakkor egyre több kis csatorna indul, melyeket csak kábelen lehet fogni: Magyarországon jelenleg 100 körül van a magyar nyelvű csatornák száma. Mivel egyre nagyobb a választék, és szóródik a figyelem, a két nagy tévé soha nem tud már olyan – 2 milliós – nézettségi csúcsokat elérni, mint 5-10 éve. Ráadásul a reklámadóval a hirdetési bevételeiknek újabb hányadát veszítik el.

Erre a nagy tévétársaságok a következőképpen reagáltak. Egyrészt nagy árengedményeket adtak a reklámozóknak, hogy hozzájuk vigyék a hirdetéseket, sőt, az olcsóbb reklámból egyre többet sugároznak. Ám ezzel maguk alatt vágták a fát, hiszen csökkentek a reklámbevételeik. Éppen ezért igyekeztek nagyobb szeletet kihasítani a kábeles piacból: maguk is több kiscsatornát indítottak. Ugyanis a kábelszolgáltatók díjat fizetnek a tévéadóknak azért, hogy felvehessék őket a különféle csomagjaikba, hogy azokat vonzóvá tegyék az előfizetőik számára.

Az RTL és a TV2 abban reménykedett, hogy a két legnézettebb tévéért sokat kérhetnek, sőt, piaci források szerint a többi csatornájuk díját is emelték volna. A két téve azt kifogásolja, hogy ők legfeljebb 8-10 százalékban részesednek a kábeles tortából, miközben a kábelcégek előfizetőinek 55-57 százaléka őket nézi – ugyanis a kábelpiac bevételeinek nagy részét a szolgáltatók és a kicsi, párszázalékos nézettséggel rendelkező tévék viszik el. A kábelcégek azzal vágnak vissza, hogy miért fizetnének olyan műsorért, ami ingyen fogható (persze a digitális átállás miatt már nem antennával). Különben is, a lakosságra kell terhelniük, ha az RTL és a TV2 több pénzt kér tőlük.

A tévéknek nincs nagy mozgásterük, mert a médiatörvény leszögezi, hogy a két nagy adójuk sugárzását nem tilthatják le, viszont úgy érvelnek: nem muszáj árat emelni, a kábelesek tegyék ki az alig nézett csatornákat a csomagjaikból és az így megspórolt pénzt adják nekik. Erre mondják azt a kábelszolgáltatók, hogy a kis csatornáknak van a legelszántabb rajongótáborúk, és ők nem akarnak előfizetőket veszíteni.

Akár 24 milliárdot bukhatnak

Mindkét tévétársaság nagy reményeket fűzött az RTL Klubért, illetve a TV2-ért felszámítható díjhoz, illetve a többi csatornájuk díjemeléséhez. Simon Zsolt, a TV2 vezére márciusban a Forbesnak azt mondta, legalább 6-8 milliárdos pluszbevételre számít, és abban reménykedik, hogy ez helyrebillenti a cége mérlegét.

Mennyit ér a kábeleseknek a Barátok közt?
©

Az RTL-nek jót tett volna a pluszpénz azok után, hogy ő a reklámadó legnagyobb vesztese. A cég számításai szerint idén 4,6 milliárddal nőtt az adófizetési kötelezettsége, a hvg.hu becslései szerint jövőre az RTL fogja befizetni a médiaszektort érintő adó több mint felét, akár 8,6 milliárdot is fizethet.

Az egyik piacvezető kábelcég magas rangú vezetője a hvg.hu-nak azt mondta, hivatalos tárgyalások még nem folytak a tévék és a szolgáltatók között, de „kávéházi beszélgetéseken” elhangzott, hogy 300 forintot kérnének havonta előfizetőnként. Mivel a médiahatóság adatai szerint Magyarországon 3,4 millió háztartásnak van előfizetése, összesen akár 24 milliárddal is tudták volna növelni a bevételeiket.

Az egyik kábelcég magas rangú vezetője a hvg.hu-nak azt mondta, a kisebb szolgáltatóktól biztosan nem tudnák a 300 forintos összeget elkérni, a 8 milliárd forint – amit Simon említett – reális lehet, tehát fedezné a reklámadó miatti kiesésüket. (Mindkét céget megkérdeztük, hogy mekkora kiesést okoz jövőre a programdíj elmaradása, hétfőre ígértek választ.)

Az RTL kivonulására játszanak?

Piaci forrásaink szerint – és ezt kormányzati források sem cáfolták – részben az RTL-lel fennálló konfliktusa miatt változhatott meg a kormány álláspontja, és jutott arra a következtetésre, hogy újra be kell vezetni a tiltást.

Lázárnak mindig van egy-két jó ötlete
©

A „háború” a választásokat követően tört ki. Azóta ugyanis:

  • a Fidesz egy olyan magas adókulcsot illesztett a reklámadótörvénybe, mely egyedül csak a piacvezető RTL-t sújtja, miközben nyitott egy olyan kiskaput, ami idén a TV2-t megkíméli.
  • az RTL hírműsorai folyamatosan foglalkoznak a fideszes politikusok, az Orbán Viktor környezetéhez tartozó személyek, vállalkozók vagyoni ügyeivel, a Népszabadság pedig augusztus közepén arról írt, a kormány árgus szemmel figyeli, mennyire hat negatívan Orbán Viktor megítélésére az új hangnem.
  • a tévé augusztusban közölte: befizetik ugyan a reklámadót, de az anyacég luxemburgi központjában már javában zajlanak egy per előkészületei a magyar állam ellen.
  • az RTL-csoport külföldön „a befektetők számára elriasztó jelzésnek” nevezte a reklámadót, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig egyenesen „idegen megszállókat" emlegetve vonta felelősségre a német céget a kijelentéseikért.

Kormányzati források egyértelműen megerősítették, a miniszterelnök úgy könyveli el az RTL „válaszlépéseit”, hogy a társaság csak azért kezdett el „politizálni”, hogy a piaci pozícióit megőrizhesse, és nyomást gyakoroljon a döntéshozókra, törvényalkotókra. Fideszes források szerint a pártban sokakat zavar az RTL új hangvétele, ráadásul azt tapasztalják, hogy a médiabirodalom a német kormánynál is lobbizik (arról, hogy a csoport egyik vezetője, Liz Mohn Angela Merkel egyik legjobb barátnője, aki támogatta a kancellár kampányait is, itt olvashat).

Így mindenki biztosra veszi, hogy a tévétársaságot még nagyobb nyomás alá veszik Magyarországon, és a Fideszben azt sem tartják kizártnak, hogy Bertelsmann-birodalom egy idő után mégiscsak a kivonulás mellett dönt. Kormányzati és piaci forrásaink egyhangúan megjegyezték, a magyar RTL a korábbi profitja ellenére  kis szeletet képvisel a csoporton belül (tavaly a magyarországi RTL bevétele a nemzetközi csoport bevételének mindösszesen 1,6 százalékát adta). Kérdés tehát, hogy a luxembourgi központ meddig vállalja a konfliktusokat akkor, amikor radikálisan csökken a profitjuk, és a kábeldíjak elmaradása esetén ezt még ellensúlyozni sem tudják.

Újabb csapás jön?

Még ennél radikálisabb, és jogilag nehezen kivitelezhető elképzelés is felvetődött a kormányban: azt is vizsgálják, hogy nemcsak a két nagy csatornát, hanem a kisebb kábeltévéiket is eltiltanák attól, hogy díjakat szedjenek a szolgáltatóktól. Hogy ezen a koncepción valóban dolgoznak, vizsgálják a jogi lehetőségeket, azt több kormányzati forrás is megerősítette a hvg.hu-nak.

Simicska a nyáron a Balatonon nyaralt - nincs nyugta Habonytól?
©

Ezzel további bevételektől esne el az RTL, hiszen a csoportnak több kis csatornája van, mint a TV2-nek: hozzájuk tartozik a Cool, a Film+, a Film+2, az RTL+, a Sorozat+ és a Muzsika TV. Egy magas rangú RTL-s forrástól úgy értesültünk, jelenleg 5 milliárd forint körül mozog a kábeldíjból származó bevételük, tehát az erre vonatkozó tiltás újabb súlyos elvonást jelentene.

Kormányzati forrásunk nem árulta el,  milyen jogi megoldáson dolgoznak, de a hvg.hu által megkeresett médiajogászt, Polyák Gábor szerint legfeljebb arra tehetnek kísérletet, hogy a médiatörvényben jelenleg is meglévő megkülönböztetést erősítsék meg. A jogszabály ugyanis megkülönbözteti „a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatókat”: ide sorolják a nagy közönségarányúk miatt az RTL-, és a TV2-csoportot. A pénteki tervezet leszögezi, hogy a két társaság csatornái közül csakis a két legnézettebb díjszabását akarják külön szabályozni, ám nem kizárt, hogy ezt a parlamenti vitában – a piac- és versenyszabályozás elveire hivatkozva – kiterjesztik a többi csatornára is. Polyák szerint akárhogy akarják is megoldani a kérdést, nagyon nehéz lenne úgy módosítani a médiatörvényt, hogy az csak az RTL-re vonatkozzon, a diszkrimináció ugyanis komoly botrányt okozna, feltehetően az Alkotmánybíróság, vagy a nemzetközi bíróságok szűrőjén is felakadna. Ha viszont általános lenne a tiltás, az a teljes tévés piacot, mind a 105 magyar nyelvű csatornát megroppantaná – köztük a kábelbevételekből részesedő, a Simicska-féle médiabirodalomhoz tartozó Hír Tv-t is.

Újabb pofon Simicskának?

Az RTL luxembourgi központja azonban egyelőre elszánt: bízik benne, hogy a pert megnyerik – ha újabb jogszabályokkal próbálják ellehetetleníteni őket, akkor újabb pereket is indítanak –, ezért

nem akarnak kivonulni.

Döntés született arról, hogy a magyarországi társaság minden segítséget megkap, ha szükséges, a veszteséget is állják – hangsúlyozták a cég vezetéséhez tartozó forrásaink, de ezt nyilatkozta a hvg.hu-nak Andreas Rudas, a csoport kelet- és délkelet-európai vezetője.

Ha ebben a formában megy át a díjszabásra vonatkozó törvény, vagy esetleg tovább szigorítanak rajta, akkor a TV2 sokkal többet bukik rajta. A cég idén tavasszal cserélt gazdát, a P7S1 eladta a magyar menedzsment két tagjának: Simonnak és Yvonne Dedericknek. Ám egyikük sem vagyonos ember, arra pedig a mai napig nem derült fény, hogy pontosan milyen pénzügyi konstrukció van a háttérben. Azt viszont senki nem cáfolta, hogy Simon jó kapcsolatokat ápol a Fidesz egyes politikusaival, a gazdasági hátországgal.

Habony Árpád - nőttön-nő a hatalma
©

Azt Simon és Dederick az interjúikban elmondták, hogy 5 év alatt kell a vételárat részletekben átutalni, és ha ez nem sikerül, akkor a cég visszaszállhat a németekre. Simon ugyanakkor abban bízott, hogy a programdíjból befolyó pluszpénzek segíthetnek törleszteni a részleteket. „Biztos abban, hogy a jelenlegi helyzetben mi kormányközelinek számítunk?" – kérdezett vissza a TV2 egyik vezető beosztású munkatársa, amikor arról kérdeztük, miért nem vették figyelembe a törvény kidolgozásakor a cég nehéz helyzetét. Forrásunk arra utalt, hogy még nem dőlt el, hogy a gazdasági hátország melyik erőcsoportja szerezhet majd befolyást a TV2-ben.

Mint arról a TV2 eladásakor beszámoltunk, Simicska Lajos üzlettársa, Nyerges Zsolt cége is pályázott a tévétársaságra, de az utóbbi hónapokban a miniszterelnöki tanácsadó, Habony Árpád és barátja, a filmügyi kormánybiztos Andy Vajna is élénket érdeklődik a médiabefektetések iránt. Ugyanakkor a választások óta a kormányfő jelentős erőfeszítéseket tett Simicska visszaszorítására, Habony pedig nemcsak támogatja ebben Orbánt, hanem a folyamat haszonélvezője is lehet. Mint a HVG három hete megírta, a miniszterelnök szeretne kiegyezni Simicskával, de ennek feltétele, hogy az érdekeltségébe tartozó sajtóorgánum egy részéről mondjon le, ám erről a vállalkozó egyelőre nem hajlandó. Egy, a fideszes milliárdost jól ismerő forrás a hvg.hu-nak azt mondta, annyira eldurvult a vita, hogy Simicska felhívta Habonyt és figyelmeztette, hogy azonnal törölje ki a számát a telefonjából, és jegyezze meg, ő soha nem felejt.

Éppen ezért a médiapiacon úgy vélik, a pénteken benyújtott törvény legalább annyira üzenet Simicskának, mint az RTL-nek.

Durvul a háború

Bár a Népszabadság pénteken arról írt, hogy közel az Orbán–Simicska-háború vége, hátra van még két olyan döntés is, ami az eddigi intézkedéseknél is jobban érintené a fideszes gazdasági hátország vezetőjét.

Ha valóban megtiltják, hogy a reklámokat közvetítő médiaügynökségek bónuszokat szedjenek a sajtótól, akkor azok a legfőbb bevételi forrásuktól esnének el. Az egyik nemzetközi ügynökség vezetője a hvg.hu-nak azt mondta, ha ez a törvény – melyet még tavasszal harangozott be Lázár János – is megszületik, a cégek legalább fele kivonulna a magyar piacról. De nemcsak a multik járnának rosszul, hanem az az ügynökség is, amely a Simicskvál jó viszonyt ápoló Patonai Péter tulajdonában van. Az nyerte el 2010 óta a legtöbb kormányzati közbeszerzést, ahogy az állami cégek többségénél is ez a cég intézi a reklámok kihelyezését. Mint arról a korábbi kormányzati ciklusban a Kreatív és a hvg.hu több cikkben beszámolt: ezen pénzek nagy hányada a Simicska érdekeltségébe tartozó médiánál kötött ki.

Viszont januártól gyökeresen átalakul a teljes állami kommunikáció. Orbán Viktor szeptember 5-én azzal bízta meg Lázár Jánost, hogy állítsa fel a központi kommunikációs hivatalt, amely a központi szervek, valamint a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek reklám-, PR- és kommunikációs feladatait látja majd el. Tehát januártól nemcsak a kormány, hanem többek között a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Villamos Művek, Államadósság Kezelő Központ reklámkiadásairól is a Nemzeti Kommunikációs Ügynökség (NKÜ) nevet kapó szervezet dönthet majd: becslések szerint 40-50 milliárd forint összpontosul majd egy kézben. A Figyelő augusztusban azt írta, az NKÜ szervezésén Habony Árpád is rajta tartja a szemét, és ezen pénzek újraosztása az egyik oka az Orbán–Simicska-konfliktusnak.

A hvg.hu-nak több kormányzati forrás is megerősítette, rövidesen visszatér a kormányzati apparátusba Giró-Szász András volt kormányszóvivő, aki államtitkári pozíciót kaphat, és esélyes az NKÜ élére. Giró-Szász még 2002-ben került szorosabb kapcsolatba Habonnyal, majd a kormányalakítás után a kormányfő tanácsadója támogatta szóvivői kinevezését.

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!