Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Párkányban, ahogy átmentünk a hídon, úgy 500 méterre volt a vizsgahely. Aznap úgy nyolcvanan vizsgáztunk ott, mind magyarok voltunk
– meséli a klímaszerelők szinte hihetetlen történetét Ákos, aki tavaly február óta várt arra, hogy a magyar hatóságok, illetve az illetékes tárca által előidézett káosz oszoljon, és végre meghosszabbíthassa az engedélyét. Amikor – csaknem egy év után – elfogyott a türelme, átsétált Szlovákiába.
Nemzeti körülményesség
Ákos kis építőipari céget visz több mint egy évtizede. Rendszerint sok alvállalkozóval dolgozik, de csak néhány saját dolgozója van. „Mindent csinálunk” – adja meg a cég profilját, hozzátéve, hogy építőmérnökként volt már építéskivitelező, de felvállalnak felújítást, ablakcserét és festést is, „ami jön”. Zömmel családi házakon dolgoznak, de irodai felújítások elől sem ugranak el. A klíma is így lett a portfólió része. Évente csak úgy 40-50 telepítést végeznek, „egy tétel ez a munkák között, de a sokoldalúság kifizetődő” – mondja a cégvezető. Ennek megfelelően nem lepődött meg, amikor a különböző építőipari engedélykötelmek között tavaly januárban kiderült: a klímaszerelési területet is újraszabályozzák.
MTI / Jászai Csaba
Akkor úgy volt, hogy a fejlesztési tárca által életre hívott Nemzeti Klímavédelmi Hatóság az engedélyek újraosztását, illetve az újraengedélyezési protokollok és a vizsgáztatási feltételek kidolgozását elvégzi. Egy éve már, hogy Ákos hívogatni kezdte az addig illetékesnek kijelölt vizsgáztató helyeket, hogy vizsgázni szeretne, mert az engedélye 2015 januárjában lejárt, a megrendelések teljesítéséhez viszont kiváltaná az új papírokat. Több oktatási központnál is ugyanarra jutott: a hatóságnak először a vizsgahelyeket kéne akkreditálnia, de ez nem történt meg, így nem is tudnak vizsgáztatni.
| Ha hasonló története van, ahol magyar hatósági körülményesség vagy lehetetlen itthoni helyzet miatt külföldön lehet elintézni valamit (engedélyt szerezni, vállalkozást vinni, stb), kérjük, írjon az onlinegazdasag@hvg.hu címre. Köszönjük. |
Akinek 2015. február után járt le az 5 éves engedélye, annak megengedték, hogy a tevékenységét 2015. július 1-jéig folytassa. De az első meghosszabbítást nyáron újabb követte, így a – valójában – lejárt engedéllyel rendelkezők decemberig tovább dolgozhattak. Arról senki nem beszélt, hogy a 2015. február előtt lejárt engedélyeseket kizárták a rendszerből, illetve hogy az igazából szabálytalan, hogy az 5 évre adott engedélyeket már bő egy éve hosszabbítgatják. Ákosék tavaly nem is vállaltak klímaszerelést.
Túléltük, de egyáltalán nem tűnt a helyzetünk normálisnak
– magyarázta a cégvezető.
Aztán tavaly decemberben kiderült, egy újabb hosszabítással, 2016. júliusig kért a rendszer az átalakítás számára haladékot – ami az egész folyamtatot nevetségessé teszi, mivel most sincs garancia arra, hogy azt követően bármi is változni tudna a vizsgáztatásban. A vizsgaközpontok az akkreditációra várnak ma is, de nem tudják megmondani, hogy mire kellene készülniük.
Szakiskolai tanulók a Szakma Kiváló Tanulója versenyen. Képünk illusztráció
MTI / Németh György
| A magyar hatóság elérhetetlennek bizonyult |
| Ahogyan azt bő fél éve megírtuk: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium rendeletben kidolgozott (és már többször is módosított) rendszerétől azt várták és várják most is, hogy a klímaszerelésre csak akkreditált cégeket és szakembereket engedjenek közel, és megszűnjön az az általános állapot Magyarországon, hogy minden 10 új klímából 6-7 nem „okleveles”, engedéllyel rendelkező szerelő által kerül a rendszerbe. Az ígéretekből eddig azonban az égvilágon semmit sem váltottak be. Az új struktúrából semmi sem látszik működni – legkevésbé az e feladatra felkent Nemzeti Klímavédelmi Hatóság, melynek létezéséről is csak a honlapja árulkodik, de az azon található elérhetőségnek nem sok hasznát vettük: se a megadott telefonszámon nem érhető el a hivatal, se a feltüntetett e-mail-címről nem érkezik válasz, pedig többször is próbálkoztunk. |
Ákos az újabb határidőben sem hisz, ráadásul már megint rég bent vannak a szezonban, és a cégével még egy évet nem hagyna ki a hatósági teszetoszaság miatt. Egyszerű szóbeszédből tudta meg, hogy Párkányban megoldhatják a problémáját – néhány e-mail-váltás után kiderült, ez valóban így is van. Fogta magát, átsétált, és idén januárban minden különösebb gond nélkül levizsgázott.
A szlovákiai vizsgán magyarok vizsgáztattak magyarokat
A szlovákiai vizsga angol és magyar nyelvű oklevelet adott, ráadásul a határ másik oldalán – ahol az uniós szabályozás miatt ugyancsak levezénylik a szigorúbb vizsgáztatást – már előrelátó módon (a csak néhány hónapja, tavaly novemberben elfogadott uniós újraszabályozásnak megfelelően) arra is vizsgáztatták a jelentkezőket, ami az EU-ban csak 2018-tól lép érvénybe. (Bizonyos alaternatív hűtőközegek is belépnek a szabályozandó oldalon, de e kívánalmakhoz igazítottan, Szlovákiában januárban már ezt a kritériumot is letudták a vizsgázók.)
A magyar nyelvű vizsgákon ráadásul az oktatási centrumokból Budapestről is ismert szakik ültek bent, az akkreditált szlovák vizsgahelyen pedig arról beszéltek, hogy a havi egyszeri vizsganapra már Magyarországon is fel lehet készülni, mivel a szükséges ismereteket a magyaroknak magyar szakemberek adják át, hogy minél gördülékenyebben levizsgázhassanak.
Korábban azt az információt kapta, hogy az ismert magyarországi oktatási központokban (mint amilyen a Colombus, a Hóbagoly vagy az F2 is) több mint ezer szaki vár arra, hogy az engedélyét újravizsgázással meghosszabbíthassa. Az itteni vizsga díjára azt kalkulálták hozzáértők, 100 ezer forint lehet. Ezzel számoltan is 100 millió forintot bukik el a magyar képzési rendszer, mivel a díjakat most már tömegesen Szlovákiában fizetik be a klímások – ráadásul Ákos vizsgája mindennel együtt 240 euróba, vagyis közel 80 ezer forintba került.
Ákos engedélyét, illetve azt, hogy a cégének EU-kompatibilis papírja van a megfelelésről, egy nap alatt regisztrálták a magyar hatóságok.
