Mellár Tamás: Bezárult a kör, csapdában a magyar gazdaság
Elég megnézni a 2025-ös év első negyedéves számait és láthatjuk, nincs semmi túlzás ebben az értékelésben.
Az Európai Parlament Ipar Kutatás és Energiaügyi Bizottságában (ITRE) korábban már egyhangú támogatást kapott az a javaslat, amelynek Herczog Edit a jelentéstevője. A tervezett intézkedéscsomag nyomán olcsóbb és szinte mindenki számára elérhető lesz a szélessávú internet Európában.
A tervezett intézkedések között a közműfejlesztések összehangolása, az adminisztratív akadályok, költségfelhajtó tényezők kiiktatása, a hálózatépítési munkák kötelező összehangolása ugyanúgy szerepel, mint a lakóépületek és fogadóállomások technikai alkalmasságának biztosítása.
A sietségre minden okunk megvan az Unióban: tetemes a kontinens lemaradása Kelet-Ázsia és az Egyesült Államok mögött a nagy sávszélességű nethozzáférés terén. Az EP-képiselő közleménye szerint a hálózatok jobbára az országhatárokat követik, a piac széttagolt, a fogyasztói árak magas szinten rögzültek. Ez pedig nemcsak a munkahelyteremtő vállalkozások számára nagy hátrány, de a közintézmények és a családok is kárát látják – például, ha nem tudnak online ügyet intézni.
A 2020-ra kitűzött célok értelmében teljes lefedettséget kell biztosítani az Unióban, a lakosság legalább fele számára 100 Mbps sávszélességgel, de sehol sem elmaradva a 30 Mbps sebességtől.
Mivel a törvényjavaslatról az elmúlt hónapokban a képviselőcsoportok megállapodásra jutottak, várhatóan nagy többséggel szavazza azt meg két hét múlva az Európai Parlament. Ezután pedig várhatóan a Bizottság és a Tanács is áldását adja rá, az előzetes egyeztetések tapasztalatai szerint.
