Tetszett a cikk?

A szokásos állami hazugságokkal talán együtt lehet élni. Az elhallgatásnak, a mellébeszélésnek a potenciálisan halálos verziójával nem.

...a magyarok általában szeretnek egyenesen beszélni a nehéz dolgokról. Ilyenek vagyunk, nem szeretjük sem a locsogást, sem a mellébeszélést, egyenesen szeretünk beszélni, vagy sehogy.”

(Orbán Viktor május 19-én, az Európai Parlamentben)

 

Hallgatnak. Vagy egyenesen beszélnek, csak mellé. Miért is beszélnének? Nem ránk tartozik, nem a mi ügyünk, különben is, kik vagyunk mi, hogy? A helyettünk is kérdező médiának csak írásban, csak az előírt 30 napon belül, csak címszavakban és csak cinikusan visszakérdezve válaszolnak, már ha nem rohannak el, nemcsak parasportolókat, de egy egész népet „degenerált hülyéknek” nézve, nem középiskolás fokon.

Az elmúlt években az MTVA sajtóosztályától a minisztériumokig igen széles körre sikerült kiterjeszteni az omerta törvényét. Lehet ezt annak tulajdonítani, hogy éppen ez lenne az átfogó, Habony- és Giró-Szász-féle Nagy Kommunikációs Mesterterv lényege, a kínos ügyekben történő aktív sunnyogás és mellébeszélés, minden más, kertévés vagy bulvárhelyzetre ott van Kaminski Fanny – vagy lehet csak egyszerűen feltételezni, hogy erre telik nekik. Ezt bírták kiötleni. Arra az esetre, ha Magyarország mégsem teljesítene jobban.

A szemünk előtt kulminálódó paralimpiai botrány, amiben nagyjából minden benne van a NER fő problémáiból, az összefonódásos, érdekütközéses korrupciótól kezdve az emberek lenézésén át egészen @dajcstomiig, kínos ugyan, de lehet vele élni. Legfeljebb sose tudjuk meg, hogy az amúgy is jól kereső Gömörinek szponzorpénzből sikerült-e privátim végtörlesztenie, a sérült sportolók kárára, hogy tehát tényleg felvett-e olyan összegeket, amik nem is neki voltak szánva.

Ugyanígy csak lassan mérgező, de még nem halálos dózis az a hazugság, amit az M4-es autópálya kapcsán hallhattunk az állami illetékesektől. Ugyanis, mint kiderült, egyáltalán nem az állítólagos Közgép/Strabag kartellezés EU-s gyanúja miatt kellett leállítani az építkezést, hanem ezer más, kormányzathoz köthető érdekes ügy miatt. Ezekkel a hazugságokkal, elhallgatásokkal tehát együtt lehet élni, állami business as usual, megszoktuk; mi a kormánnyal együtt sírunk és nevetünk, kezeink összeérnek, talpaink egymásra lépnek.

Amivel viszont nem lehet együtt élni, az az elhallgatásnak, a mellébeszélésnek a potenciálisan halálos verziója. Egyelőre kizárólag a parlamenti nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnökének, Molnár Zsoltnak tűnt fel, hogy a magyar terrorelhárító szervek és egyéb hatóságok mélyen hallgatnak arról a csőbombáról, amit az M0-s autópálya egyik parkolójában hatástalanított május közepén a készenléti rendőrség tűzszerészszolgálata (lapinformáció szerint a helyszínre kivonult a TEK is, mesterlövész kíséretében). Pontosabban napokig hallgattak, majd a TEK kiadott egy közleményt:

Az eddigi információk alapján nem merült fel ideológiai vagy politikai indíttatású terrorcselekmény elkövetésének gyanúja. A cselekmény a jelenlegi adatok szerint tehát semmilyen terrorszervezethez nem köthető, vallási radikalizmus sem áll a háttérben.

Mint láthatjuk, a közlemény nyitva hagyja, hogy a hatóságok megelégszenek-e az "eddigi információkkal", "jelenlegi adatokkal", vagy esetleg nem zárják ki annak a lehetőségét (vö. munkaalapú társadalom), hogy új információkat, új adatokat gyűjtenek be, amikkel, ki tudja, új típusú kognitív folyamatok indulhatnak el a Teve utcában éppúgy, mint a Zách utcai TEK-központban. Ha viszont ennyi volt a vizsgálat, és elfogadjuk, hogy csak a jószerencsén múlt, hogy nem robbant fel 34 utas az M0-son, végül is shit happens, akkor miért nyomoz a rendőrség emberölés kísérlete miatt? Miért nyomoz az ügyben az Europol? A terrormerénylet pár nap alatt kizárt, az emberölés kísérlete nem?

Nem illene pár szóval többel megtisztelni az individuumoknak azon halmazát, amelyet az egyszerűség kedvéért magyar népnek hívunk, és amely halmaz mégiscsak finanszírozza ezt az egész belügyi vircsaftot? Nem lehetne esetleg úgy hozzáállni egy ilyen típusú történéshez (napokkal azután, hogy a parlament nagy többséggel megszavazta katonáink részvételét az IS elleni harcban), hogy ránk is tartozik 34, magyar autópályán buszozó ember élete? Pláne, hogy külügyminiszterünk is erősen hangsúlyozza: "Őszintén és nyíltan kell beszélni a terrorizmusról."

Na, hát kb. ennyit érünk azoknak, akiket ugye az adóforintjaikból, stb. stb.

Természetesen egyáltalán nem biztos, hogy terrormerénylet történt, mint állítja a bolgár terrorelhárítás egyik szakértője, aki szerint a bomba az Iszlám Államra (IS) vagy más közel-keleti szervezetre utal. Simán lehet, hogy busztársaságok kissé kiélezett konkurenciaharcáról van szó, mint állítja egy másik bolgár forrás. Ebben az esetben valaki írja már meg a bolgár buszosoknak, hogy a megoldást, amit keresnek, úgy hívják, hogy árcsökkentés, nem tömeggyilkosság.

Molnár Zsolt a Népszabadságnak azt mondta, az IS az utóbbi időben elérkezett a magyar határtól olyan 2-300 kilométerre, hiszen ők felelnek a legújabb boszniai-hercegovinai fegyveres összecsapásokért. Érdemes ehhez hozzávenni, hogy az iszlamista török kormány szabályos vallási terjeszkedésbe kezdett a Balkánon, török állami segédlettel mecsetek és dzsámik tucatjait építik és újítják fel, az iszlámhoz való visszatér(ít)és céljából. Emlékszünk, miért érdekes ez: a Kőbányán végül meghiúsult, de – hála Miniszterelnök Úrnak – továbbra is napirenden tartott török nagymecset ügye miatt.

Hogy mi a közös a pokolgépes busz és a mecsetkomplexum ügyében? A kormányzati kommunikáció fent már vázlatosan leírt minősége. Rövid executive summary: kuss van. A legnagyobb közép-európai iszlám beruházásra szinte teljesen véletlenül derült fény, egy profi látványterv-videó szivárgott ki az egyik magyar muszlim oldalra, majd megkezdődött az általános mellébeszélés.

Sem a török követség, sem a kulturális központjuk nem nyilatkozott. Az Emmi nem tud semmiről. A külügyi tárca tud, de még nem tárgyaltak Ankarával. Majd a Hetek c. lap kideríti, hogy "a török kormány már tavaly is tárgyalt magyar illetékesekkel a kiszemelt telekről". Az egyik magyar muszlim közösség vezetője, Sulok Zoltán pedig elmondja, hogy a deal "a magyar és a török állam közötti megállapodás eredménye". Úgy, hogy erről az – utóbbi időben amúgy érdekesen megszaporodott – török-magyar tárgyalások után egy árva szót nem hallottunk. Nem ránk tartozik, nyilván, hogy itt milyen imámok, milyen nyelven, milyen tartalmakat osztanak majd meg élőben a hívekkel – miközben a mi katonáink az IS elleni harcot segítik Erbílben.

A csőbombás buszon a magyar hatóságok állítólag "az utasoknak azt mondták, adjanak hálát az istennek második életükért. .Ez is egy megoldás. De a jövőre nézvést azért inkább osszuk meg a felelősséget isten, a minisztériumok és a terrorelhárításra szakosodott hatóságok között.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!