Példátlan élelmiszerválság fenyeget a világban, a legsebezhetőbb országok Afrikában és Ázsiában vannak. Oroszország Ukrajna elleni agressziója csak tetézi a klímaválság és a járvány okozta gondokat.
A közoktatás összes baja között csak marginális problémát jelentenek az ország településeinek már csak kevesebb mint felében működő kisiskolák. Ezek bezárása spórolást nemigen jelent, a tanárhiányt nem oldja meg, az oktatás minőségét sem fogja javítani, ám súlyosbíthatja a rendszer társadalmi problémáit.
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk „kispiszkostól” a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét – mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen a Vár aljában, az UMO-ban jártunk.
Titkosszolgálatok, fedett kereskedőcégek, közvetítők és zsebimportőrök együttes erővel cselezték ki a hidegháború kereskedelmi fegyverét, a Cocom-listát. Visszafelé is elsülhet az olyan gazdasági embargó, amellyel most a Nyugat Oroszországot szorongatja.
A vallásának és kompromisszumteremtő képességének hála már három évtizede a libanoni parlament elnöke Nabih Berri, akit érinthetetlennek hívnak országában.
A klímaváltozás mellett a vízi létesítmények és az infrastruktúra elhanyagolása is hozzájárul a mostani hatalmas szárazsághoz. Ausztriában is van olyan tartomány, ahol nem törődtek az olyan természeti katasztrófák veszélyeinek mérséklésével, amilyen a mostani pusztító árvíz volt Karintiában.
Javában tart az aratás, de az már most látszik, hogy a keleti megyékben fele-harmada hozamokkal fejeződhet be a munka. Az öntözési fejlesztések késlekedése már most megbosszulja magát. Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek a megbízásai az ország számára cseppek a tengerben.
Hogy a munka mennyire hatékony, az kiderül majd a novemberi időközi választások után, amitől a republikánusok azt remélik, hogy megszerzik az uralmat a törvényhozás mindkét házában – írja a brit lap.
Európa igen sűrű évek előtt áll. Gyors, okos, logikus döntésekre lesz szükség. Magyarország számára a legjobb megoldás, ha a vétójog megszűnik. Mi ugyanis a vétót Európa gyengítésére használjuk, pedig szükségünk van az erős és cselekvőképes unióra. Vélemény.
Ellentmondásokkal teli politikai korszak zárult le Nagy-Britanniában Boris Johnson lemondásával. A Konzervatív Pártnak most választania kell, hogy radikális változásokat támogatva visszatér a Brexit előtti, hagyományos konzervatív politika pályára, vagy megtartva bizonyos elemeket továbbviszi Johnson politikai örökségét.
A társaság több helyen is érdekelt a focivilágban.
Boris Johnson és Donald Trump populizmusa tovább él, Nagy-Britannia tekintélyét helyre kell állítani a világban. Magyarországnak nehezebb lehet megalkudni az EU-val, mint a lengyeleknek. Fokozódhat a migrációs nyomás a déli határon. Válogatás a vezető világlapok írásaiból.
Minél később sikerül megfordítani az infláció trendjét, nem árbefagyasztásokkal, hanem organikusan, annál nagyobb ára lesz, növekedésben, foglalkoztatásban, jövedelemben és reálkeresetben is – figyelmeztet Surányi György egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi kétszeres elnöke a HVG-nek június 30-án adott interjúban. Ezt most kiegészítettük az azóta történt jelentős változások fényében, például mert az MNB 7,75 százalékról 9,75 százalékra emelte az egyhetes betét kamatozását, ismét elválasztva azt az alapkamattól (igaz, közben kiderült, jövő kedden várhatóan ismét egy szintre hozza azokat). Surányi az eredeti interjúban a 7,75 százalékos alapkamatról határozottan állította: nem lesz elég a forint stabilizálásához. Ez azóta vastagon igazolódott.
Putyin merész dolgokat mondott, az olívabogyóember pedig lemondott pártja és Nagy-Britannia vezetéséről is.
Az Economist vezércikke szerint a toryknak három tanulságot kellene levonnia Boris Johnson lemondása után.
A forint árfolyamát is befolyásoló vitának vethet véget a kormány azzal, hogy elfogadta az Európai Bizottság bírálatait, és ezzel megnőtt az esélye annak, hogy elháruljanak az akadályok az uniós pénzek folyósítása elől. Naivitás lenne azonban azt gondolni, hogy a kormány gazdaságpolitikája is egyszeriben kiszámíthatóvá válik.
Hogyan fonódott össze a német nagyipar és a hatalom felé igyekvő, majd a hatalmat birtokló német nemzetiszocialista párt? Hogyan talált egymásra a náci vezérkar és a nagytőke? Miként segítette az üzleti elit kényszerből vagy meggyőződésből Hitler terjeszkedését és hatalmi politikáját? És mi történt a második világháború után a kollaboráns gazdasági szereplőkkel? Erről szól a HVG Könyvek Kiadónál megjelent Náci milliárdosok című kötet (szerzője David De Jong holland történész, oknyomozó újságíró), melynek több részletét is bemutatjuk az elkövetkező hetekben.
A szerb „NER” számos tekintetben hasonlít a magyarra, ám menekültek elleni propagandafront megnyitására már semmi szükség. Nemcsak felesleges, de egyenesen a rezsim érdekeit sértené a túlzott habverés. Nincs a szerbiai társadalomnak egyetlen olyan szegmense sem, amelyet ne a rezsim emberei uralnának. Vélemény.
Az átlagos hőmérséklet az agyban 38,5 Celsius-fok, vagyis több mint két fokkal magasabb, mint a szájban. Az agy mélyebb régióiban pedig gyakran túllépi a 40 fokot is, azt az értéket, amely a test más helyein lázzal lenne egyenlő.
Az éledező fesztiválvilágban a szervezők egyik legnagyobb kihívása, hogy magukat is újjá kell szervezniük.
