Handó Tünde felfelé bukik, a bíróságok fellélegezhetnek

Ejtőernyősközpont – írhatnák ki lassan az Alkotmánybíróság kapujára. Handó Tünde nem vált be a bírósági igazgatás, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetőjének, alkotmánybírónak biztos jó lesz – gondolhatta Orbán Viktor kormányfő, s amit ő elgondol, azt a parlamentben gyorsan meg is szavazzák.

Az egykor szebb napokat látott Ab mára Orbánnak alárendelt, értelemszerűen önálló akarat és mozgástér nélküli testület lett, beilleszkedett a korábban független szervezeteknek (Állami Számvevőszék, ügyészség, versenyhivatal, ombudsman) abba a sorába, amelyek célja az orbáni hatalomgyakorlás támogatása. Handó jelölése is azt jelzi, hogy inkább a lojalitás, semmint az alapjogi tudás kell ahhoz, hogy valaki a taláros testület tagja lehessen.

Nem létezik már alkotmánybíráskodás, az csak homlokzat

 – fogalmazott korábban Fleck Zoltán jogszociológus, aki szerint néhány, hatalmi szempontból jelentéktelen ügyben az Alkotmánybíróság úgy-ahogy ellentmondhat, kifogásolhat néhány jogszabályi helyet, de a testület súlytalan. „A mostani folyamatot ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor a Népköztársaság Elnöki Tanácsába Kádár János berakott két új arcot” – magyarázta Fleck még 2016-ban négy új alkotmánybíró megválasztásakor.

S bár az Ab tagjainak szakmai hozzáértése és döntéseinek minősége is rohamosan csökken, ezt nem lehet kizárólag nekik felróni, miután a kormány szándékának megfelelően a parlament a testület hatásköreit is jelentősen megváltoztatta. Handó helyzete az új kollégáiéhoz képest annyiban mindenképpen pikáns lesz, hogy a férje, Szájer József által megfogalmazott alaptörvény szellemének betartatásáért felel majd.