Ezermilliárd euró Orbánt is behúzta a klímavédelmi harcba

Kovács Gábor

4 perc

2019.12.14. 07:15

A kormány drágállotta az EU klímavédelmi terveit, az olcsó orosz gázt viszont szívesen veszi. Most, hogy kiderült, az unió "minden" pénzt megad zöldfejlesztésekre, változni látszik a hivatalos magyar hozzáállás az ügyhöz.

A 2019-es év minden bizonnyal úgy fog bevonulni a történelemkönyvekbe, mint a klímaváltozás éve. Nem mintha a globális felmelegedés az idén kezdődött volna, de az ügy most lett a közbeszéd és a nagypolitika meghatározó kérdése. Fontos téma volt a klímavédelem az európai parlamenti választások során, és a hivatalba lépő új Európai Bizottság is zászlajára tűzte.

Uniós szinten az év utolsó nagy csörtéjét a december 12–13-ai brüsszeli csúcstalálkozón vívták, ahol a tagállamok vezetői arról döntöttek, az EU bevállalja a karbonsemleges működést 2050-re. A célkitűzés mögé a legtöbb tagállam már az előző találkozón felsorakozott, a keletiek, köztük Magyarország, viszont renitenskedtek, de végül Orbán Viktor is beadta a derekát. Persze feltételei is voltak, ezek:

  1. Nem az emberekkel, hanem a „legnagyobb klímarongálókkal”, azaz a nagyvállalatokkal és a nagy szennyező országokkal fizettetik meg a klímavédelem árát, hiszen ők húzzák a legnagyobb hasznot a növekvő szén-dioxid-kibocsátásból.
  2. Nem emelkednek a családok számára az energia- és az élelmiszerárak.
  3. Megmaradnak a kohéziós pénzek, mert álláspontja szerint nem a szegényebb országoktól, hanem a gazdagabb, nagyobb szennyezőktől kell elvenni a pénzt.
  4. Támogatják az atomenergia használatát. A kormány szerint ugyanis a nélkül nem létezik hatékony kibocsátáscsökkentés.

A magyar kormány eredetileg azért nem akart elköteleződni a cél mellett, mert szerinte annak teljesítése 50,2 ezermilliárd forintjába kerülne az országnak. Azt a kabinet nem árulta el, minek alapján jutott épp erre az összegre, az innovációs tárcánál csak az uniós tanulmányok és cselekvési tervek hiányára mutogattak.

Ezzel együtt tény: nem tudni, Brüsszel mennyit szán a karbonsemlegességre. Azért sem, mert az unió számos csatornán keresztül támogathatja a szükséges beruházásokat, például a különféle fejlesztési programok által, amelyek kerete ciklusról ciklusra változik. Akadnak azért konkrétumok: folyamatban van az Igazságos Átmenet Alap létrehozása, amelyből az EU elsősorban a szénalapú energiatermelésben különösen érintett régiók környezetbarát átállását fogja támogatni. Ilyenek főként a keleti tagállamokban találhatók.

Nem kivétel Magyarország sem, ahol – Paks után – a széntüzelésű mátrai a második legnagyobb erőmű. A cég jelenleg Mészáros Lőrinc érdekeltsége, épp most akarják átpasszolni állami tulajdonba – miután 11 milliárd forint osztalékot már kivettek a tartalékból.