Szeretettel Nagy-Britanniából: Írj egy SMS-t, ha épségben hazaértél!
A briteknél nemcsak a koronavírus okoz riadalmat, hanem az egyre szaporodó utcai erőszak, rablás. A támadók többségénél kés van, a kormány most rájuk akar lecsapni, megerősítve a rendőrséget. A megelőzésben a civil, köztük az egyetemi szerveződések is sokat tehetnek – és tesznek is.
Mindenki megtanulta fiatalkorában, hogy éjszaka egyedül lenni az utcán nem életbiztosítás. Telefon maradjon a zsebben, gyalogolni csak kivilágított utcán szabad, ha pedig ki akarnak rabolni, add oda a készpénzt, csak ne legyen bajod – mantrázzák a szülők. Arra azonban nehéz bárkit, pláne tinédzsereket felkészíteni, hogy mi történik, ha tényleg megtámadnak. A szigetországban évtizedes csúcson van a késelések száma, az éjszakai zaklatásos történeteké pedig ennél is sokkal nagyobb.
A brit kormány március 4-én fogadta el azt a rendeletet, mely szerint áprilistól a bíróságoknak jogukban áll felelősségre vonniuk 12 éves kor felett bárkit, aki a rendőrség szerint rendszeresen kést hord magánál, vagy felmerül a gyanú, hogy megkéselt valakit. A cél az, hogy idő előtt észrevegyék a bajt, és még akkor szabjanak ki érintkezési tilalmat vagy szabad mozgási határokat, mielőtt megtörténne a baj. Bár a döntés jogállami volta megkérdőjelezhető, célja annál kevésbé. Csak 2019-ben 43 516 késelésről tudott a rendőrség, ami 5 év alatt 80%-os növekedést jelent.
Az egyre gyakoribbá váló eseteket sokan éppen a tízéves konzervatív kormányzás megszorításainak tudják be, Boris Johnson miniszterelnök mégis kitartóan használta választási kampányában hívószóként a bűnmegelőzést, és úgy tűnik, be is váltotta az ígéretét. Az így megerősített (de egyébként 2019 tavaszán bejelentett) „stop and search”, a szúrópróbaszerű motozás programjához 20 000 új rendőrt és sok pénzt ad, az akció pedig hivatalosan áprilisban indul.
Kell-e félni?
– tettem fel a kérdést Londonban tanuló barátaimnak.