„Van olyan, hogy az ember elvből nem csinál meg valamit, akkor sem, ha az a legjobb üzlet”

8 perc

2020.01.18. 06:15

Nincsenek politikus barátai, soha nem indult közbeszerzésen, akkor vásárol, amikor mások eladnak, a vagyonát jótékonykodásra szánja – mondja Jellinek Dániel ingatlanmágnás, Magyarország egyik leggazdagabb embere, az Indotek cégcsoport feje.

HVG: Csak a minap bukkant fel a leggazdagabb magyarok listáin, de a Forbes már a százmilliárdosok tízes elit klubjába sorolta. Hogyan fér meg e kis piacon olyan csókos konkurensekkel, mint Mészáros Lőrinc, Schmidt Mária vagy Tiborcz István?

Jellinek Dániel: Valószínűleg már 2006-tól felkerülhettem volna a százas listákra, de nem kerestem a lehetőséget. Nem két év alatt lett, amim van, de nem figyeltek fel rám addig, amíg nem kezdtem el nagyobb plázákat felvásárolni. Személyesen ismerem az összes versenytársamat, de barátaim nincsenek sem a politikusok, sem a hozzájuk közel állók között. Igaz, ellenségeim se. Velük is akkor kötök üzletet, ha keresni tudok rajta. Most is zajlik két ilyen tranzakció: a balatonfüredi kikötőt üzemeltető cégünket és egy irodaházat eladok az Appeninn-nek. Nem tapasztalom, hogy ki akarnának szorítani bárhonnan is, a Gellért Szálló iránt például – úgy tudom – Mészáros Lőrinc is érdeklődött, de végül nekem érte meg kifizetni az árát. Politikusoktól annyi visszajelzést kaptam: örülnek, hogy magyar kézbe került a hotel, és jelezzem, ha szükségem van bármilyen adminisztratív segítségre a mielőbbi felújításához. A Sofitel megvásárlásakor pedig mindössze az az üzenet jutott el hozzám a főváros múltbeli és jelenlegi vezetésétől is, hogy modernizáljuk a Duna felőli homlokzatot – amit magamtól is megtennék.

Eladják a Gellért Szállót

A hotelépület eladása a gyógyfürdőt nem érinti.

HVG: Azzal sem tett szívességet, hogy megvette az immár médiakirállyá is emelkedett Vida József vezette Takarék-csoport Diófa befektetésialap-kezelőjét?

J.D.: Nem. Azért vettem meg, mert határozott elképzelésem van arról, hogyan lehet az ingatlanalapokkal pénzt keresni, tudom, mit kell megvenni és hogyan kell jól üzemeltetni vagy haszonnal továbbadni. Vida Józseffel nem is tárgyaltam, csak a Takarékbank menedzsmentjével. A banki hálózatot és a hátteret egyébként, díj fejében, továbbra is ők adják. Úgy tervezem, minden egyes Diófa-alapba magam is teszek pénzt, hogy jelezzem a befektetőknek: hiszek abban, amit csinálunk. Arra törekszünk – ami az eddigi alapjainknál működik is –, hogy két számjegyű éves hozamot érjünk el. Egy előre kiválasztott államkötvény hozamáig minimális díjat, e fölött pedig sikerdíjat kérünk.

HVG: Függetlennek vallja magát, de az elmúlt két évben tízmilliárdokkal finanszírozta az állami Magyar Fejlesztési Bank és a Takarékbank. Ennek sem volt meg az ára?

J.D.: Versenyeztetjük a bankokat, s a legjobb ajánlatot tevőtől veszünk fel hitelt. Ha úgy adódik, a nemzeti bank kötvényvásárlási programjába is beszállunk majd, mert nincs hasonló, fix kamatozású, hosszú lejáratú hitellehetőség a piacon.