Rendszerváltók30 – Nagy Sándor: Kádári módon sakkoztak a káderekkel

Lindner András, Horváth Zoltán

7 perc

2020.05.20. 14:00

A rendszerváltást szakszervezeti főnökként megélő politikus gyakorlatilag a taxisblokádnak köszönhette, hogy maradt a pozíciójában. A HVG pár héttel az esemény után, 1990 novemberében készített portréinterjút Nagy Sándorral. Ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.

Rendszerváltók30

Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól. A HVG is történelmet írt 30 évvel ezelőtt, a hetilap akkori legfontosabb portréinterjúit most itt, a hvg360-on olvashatják. Eddigi az alábbi személyiségek portréit közöltük: Antall József: Saját személyemet nem szeretném előtérbe tolni /// Orbán Viktor: A Fidesz semmiképp sem lesz párt /// Horn Gyula: Életem legnehezebb elhatározása volt a határnyitás /// Kis János: Leginkább a Fideszt érzem közel magamhoz /// Kónya Imre: Nem hiszem, hogy van ilyen, hogy magyar sajtó /// Matolcsy György: Nem vagyok félős típus /// Surányi György: A legbüszkébb a Bokros Lajossal írt könyvemre vagyok /// Dicső Gábor: Van egy Lenin-szobrom. Befektetésnek sem rossz /// Klapka György: A politika a legpiszkosabb üzlet a világon /// Demszky Gábor: Feleségemmel csak írásban beszélgettünk /// Ómolnár Miklós: Az egész olyan, mint egy kábítószer /// Jeszenszky Géza: Nem nekem való a szónoklás /// Hankiss Elemér: Ha nem lennék tévéelnök, ott szomorkodhatnék Kaliforniában /// Bokros Lajos: A társadalmi vagyon 20%-át az állampolgároknak lehetne juttatni /// Kupa Mihály: Matolcsy rögtönzéseivel nem értettem egyet /// Györgyi Kálmán: Az ügyészség nem kvázi kegyelmi fórum /// Kopátsy Sándor: A reformra a nacionalisták a legveszélyesebbek /// Sólyom László: Nem barátkozom könnyen, nehezen tegeződöm /// Princz Gábor: Pandúr voltam, most a rablók oldalán állok /// Mádl Ferenc: Az SZDSZ és a Fidesz túlzott radikalizmusát nem pártolom /// Alexander Brody: Férfinak csak nővel szabad nyelvet tanulnia /// Széles Gábor: Camus-n és Kafkán nőttem fel

HVG: Egyetemi „nyüzsgése” azt valószínűsíti, hogy már egyetemistaként is politikai karriert képzelt el magának. Vagy tévednénk?

Nagy Sándor: Igen is, nem is, mert induláskor egyértelműen szakmai pályaképre gondoltam. Miközben azért soha nem tudtam megállni, hogy a kisebb közösségekben ne politizáljak.

HVG: Csak ettől aligha lehetett volna bárkit is átcsábítani a KISZ-be.

N. S.: Némi vívódás után engedtem. Feltehetően az a motívum lehetett a döntő, hogy egy egyetemi tanszékről az embernek nincs igazából hatása az eseményekre.

HVG: A KISZ-ből lehetett? Az egyetemi-főiskolai terület felügyelőjeként alkalma lett volna maga köré gyűjteni korosztályát, de ezt a generációt soha senki nem látta ön körül...

N. S.: Sokszor feltettem magamnak én is ezt a kérdést. De hát minden kofa piac után okosabb. Megvallom, akkor nem gondoltam rá, s ezt ma már sajnálom. Az én nemzedékemből a legtöbben elkövették ugyanezt a hibát.

HVG: Már aki „magas szintű” politizálásra adta a fejét. Mondja, a „csúcskiszesek” tudtak róla, hogy a hírhedt III/III-asoknál ki felügyeli az egyetemeket-főiskolákat?