Rendszerváltók30 – Széles Gábor: Camus-n és Kafkán nőttem fel

Lindner András, Horváth Zoltán

7 perc

2020.05.19. 16:30

Nem tartom helyesnek a nyakló nélküli privatizálás meghirdetését, mondta a HVG-nek, majd alig két év múlva már a Videoton társtulajdonosa volt. A ma már az ország leggazdagabb milliárdosai közé tartozó vállalkozóval a HVG 1990 januárjában készített portréinterjút. Ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.

Rendszerváltók30

Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól. A HVG is történelmet írt 30 évvel ezelőtt, a hetilap akkori legfontosabb portréinterjúit most itt, a hvg360-on olvashatják. Eddigi az alábbi személyiségek portréit közöltük: Antall József: Saját személyemet nem szeretném előtérbe tolni /// Orbán Viktor: A Fidesz semmiképp sem lesz párt /// Horn Gyula: Életem legnehezebb elhatározása volt a határnyitás /// Kis János: Leginkább a Fideszt érzem közel magamhoz /// Kónya Imre: Nem hiszem, hogy van ilyen, hogy magyar sajtó /// Matolcsy György: Nem vagyok félős típus /// Surányi György: A legbüszkébb a Bokros Lajossal írt könyvemre vagyok /// Dicső Gábor: Van egy Lenin-szobrom. Befektetésnek sem rossz /// Klapka György: A politika a legpiszkosabb üzlet a világon /// Demszky Gábor: Feleségemmel csak írásban beszélgettünk /// Ómolnár Miklós: Az egész olyan, mint egy kábítószer /// Jeszenszky Géza: Nem nekem való a szónoklás /// Hankiss Elemér: Ha nem lennék tévéelnök, ott szomorkodhatnék Kaliforniában /// Bokros Lajos: A társadalmi vagyon 20%-át az állampolgároknak lehetne juttatni /// Kupa Mihály: Matolcsy rögtönzéseivel nem értettem egyet /// Györgyi Kálmán: Az ügyészség nem kvázi kegyelmi fórum /// Kopátsy Sándor: A reformra a nacionalisták a legveszélyesebbek /// Sólyom László: Nem barátkozom könnyen, nehezen tegeződöm /// Princz Gábor: Pandúr voltam, most a rablók oldalán állok /// Mádl Ferenc: Az SZDSZ és a Fidesz túlzott radikalizmusát nem pártolom /// Alexander Brody: Férfinak csak nővel szabad nyelvet tanulnia

HVG: A nyolcvanas évek elején még komoly anyagi gondjai voltak, ma többszörös milliomos. Gondoljuk, sokan megkérdezték már: hogyan kell ezt csinálni?

Széles Gábor: Úgy, hogy az ember soha nem veszi ki pénzét a cégből. És minden helyzetben hinni kell a jövőben. Az én 140 millióm például részvény formájában, fiktív vagyonként tulajdonképpen a cégben van; ha hazavinném, nem lenne vállalatom.

HVG: Cége, a Műszertechnika 1981 óta létezik, ön előtte egyszerű, hétköznapi, állami alkalmazott volt. Hogyan lett 24 óra leforgása alatt vállalkozó?

SZ. G.: Ennek megvan a maga története. A Műszertechnikát én nem azzal a céllal alapítottam, hogy vállalkozó legyek. A Geofizikai Kutatónál úgy alakult a sorsom, hogy igazi szakmai és anyagi sikereket nem remélhettem. Ezért gondoltam, hogy alakítok egy pjt-t, és mellékállásban hozzákeresek pár ezret. Azután lassan rájöttem, hegy van megfelelő üzleti érzékem, s kezdtem a vállalkozást komolyan venni.

HVG: Ez világos, de miért akar egy jól menő vállalkozó — mint hallottuk — mindenáron ipari miniszter lenni? Állítólag — s ezt ön is több helyen mondotta —, ha „bejön” az MDF, ön lenne az ipari tárca első embere...

SZ. G.: Csak a megszállottságommal tudom magyarázni. Persze még sok a „ha”. Hogy végül is melyik tárca lesz, ez attól is függ, összevonják-e a kereskedelmit és az iparit. És persze minden az MDF választási szereplésén is múlik. Egyet azonban már biztosra mondhatok: ha el is vállalnám a miniszterséget, csak korlátozott időre tenném, két-három évnél hosszabb periódusra semmiképpen.

HVG: És közben kinek adná oda a cégét?

SZ. G.: Én lennék az rt. igazgatótanácsának elnöke, s a helyetteseim döntenének arról, kit választanának meg effektív vezetőnek.

HVG: Milyen szinten cserélné le a minisztérium gárdáját?SZ. G.: A középszintű vezetés nagy része átmenthető, míg a felső vezetést úgy kell megváltoztatni, ahogyan azt a leendő koalíciós kormány érdeke megkívánja.