A terhességmegszakítás és a titkos Stasi-dossziék: ezen is múlott a német egyesítés – 1990. augusztus 31.

4 perc

2020.08.29. 15:00

Többet ígértek a keletnémeteknek, mint amit adni tudtak nekik – ismerte el a megszűnőben lévő NDK miniszterelnöke. De papír van az újraegyesítésről.

A német egyesítés története

Bedő Iván, a HVG munkatársa 1989-ben és még jó ideig a Magyar Rádió tudósítójaként Berlinben szemtanúja volt a történelmi eseményeknek. Akkori tudósításai szinte naplóvá állnak össze. Most ezeket a posztokat olvashatják, az éppen 30 évvel ezelőtti napok sorrendjében, heti bontásban. Az első "poszt" 1989. december 4-én született, most itt van sorozatunk újabb darabja. A történelmi napló hátteréről itt olvashat.

A tudósító korabeli nyári szabadsága miatti szünet után most folytatjuk a sorozatot.

A sorozat eddig megjelent cikkei itt olvashatók.

  • 1990. augusztus 31. – Egyesítési szerződés: "kiegyensúlyozott kompromisszum"

Szászország, Türingia, Brandenburg és a többi keletnémet tartomány október 3-án csatlakozik a Német Szövetségi Köztársasághoz. Ezzel kezdődik a délután aláírt egyesítési szerződés.

A következő pontok kimondják, hogy Berlin lesz a főváros, és az egyesülés október 3-ai évfordulója az új, össznémet nemzeti ünnep. Október 3-ától a mai NDK területén is az NSZK alkotmánya érvényes, némi, korántsem elhanyagolható módosításokkal. A legfontosabb, hogy az alaptörvény szövegéből mindenhonnan kiirtják az újraegyesítésre vonatkozó utalásokat:

Németország ennél nagyobb most már nem akar lenni.

Egy jelentéktelennek tűnő módosítással átrendezik az erőviszonyokat a parlament felsőházában, a Szövetségi Tanácsban, hogy a nyugatnémet tartományok kellő többségben maradjanak a keletnémetekkel szemben. Az egyesítési szerződés egyelőre megengedi, hogy a mai NDK területén, főképp a tartományi törvényekben, megmaradjanak a nyugatnémettől eltérő szabályok. Az NDK nemzetközi szerződéseit átveszi az egységes német állam, az NDK kereskedelmi kapcsolatai védelmet élveznek.

A pártállam jogtalanságainak áldozatait rehabilitálják és jóvátételben részesítik. Érvényesek maradnak az iskolai bizonyítványok, a tudományos fokozatok, a bírósági ítéletek, még egy évig támogatják az óvodákat. Ilyen és ezekhez hasonló megegyezések szabályozzák az új német állam viszonyait. Az is hozzátartozik a szerződéshez, hogy a december 2-i össznémet választásig a mostani NDK parlament, a népi kamara tavasszal megválasztott 400 képviselője közül 144 az NSZK parlament teljes jogú képviselője lesz – ez a 144 természetesen csak kisebbség lesz a Bundestagban.

A belnémet határ hűlt helye Eisenachnál 1990 őszén /// Jóvátétel a pártállam áldozatainak
Bundesarchiv / Ralph Hirschberger / CC-BY-SA 3.0