A Shell-lel néhány nappal ezelőtt kötött gázüzlet és az amerikai légvédelmi rakétarendszer vásárlása erős támasz lehet ahhoz, hogy Orbán Viktor bátran araszolhasson tovább a demokratikus intézmények leépítésében, és szükség esetén Donald Trumpnál vagy akár a jelenlegi elnök utódjánál leljen baráti szavakra és támogatásra törekvéseiben.
Újabb feltételt pipált ki a magyar diplomácia abból a listából, amelyet a két évvel ezelőtt hivatalba lépett amerikai nagykövet, David Cornstein sorolt fel a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága előtt 2018 decemberében, hogy megfellebbezhetetlen maradhasson a két ország barátsága.
Januártól hat éven át pontosan onnan érkezik a magyar gázszükséglet tizede, ahonnan azt az Egyesült Államok elvárja. Cornstein 2018-ban azt mondta, itt az idő, hogy „átlökjük” a célvonalon a horvátországi Krk szigetére tervezett, cseppfolyósított földgáz- (LNG) terminál projektjét. Nem kertelt, mint mondta:
„ez a projekt hozzáférést biztosít majd Horvátország és Magyarország számára a világ minden tájáról, köztük az USA-ból érkező LNG-hez”.
Merthogy a Krím elfoglalása után a NATO ismét szembe találta magát Oroszországgal, és nem járja, hogy Magyarország mégis kizárólag onnan vegye a nyersanyagot – érvelt a nagykövet. És valóban: habár az elmúlt esztendőkben folyamatosan és egészen évi 9 milliárd köbméterig csökkent a magyar gázfelhasználás, annak viszont a 95 százaléka még mindig Oroszországból származik.
David B. Cornstein az újévi köszöntőjében mondta el, hogy törekedni fog az Egyesült Államok arra, hogy kevésbé függjön Magyarország Oroszországtól.