Trumpék kérték, Orbánék teljesítették – a "történelmi" gázüzlet és ami mögötte van

A Shell-lel néhány nappal ezelőtt kötött gázüzlet és az amerikai légvédelmi rakétarendszer vásárlása erős támasz lehet ahhoz, hogy Orbán Viktor bátran araszolhasson tovább a demokratikus intézmények leépítésében, és szükség esetén Donald Trumpnál vagy akár a jelenlegi elnök utódjánál leljen baráti szavakra és támogatásra törekvéseiben.

Újabb feltételt pipált ki a magyar diplomácia abból a listából, amelyet a két évvel ezelőtt hivatalba lépett amerikai nagykövet, David Cornstein sorolt fel a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága előtt 2018 decemberében, hogy megfellebbezhetetlen maradhasson a két ország barátsága.

Januártól hat éven át pontosan onnan érkezik a magyar gázszükséglet tizede, ahonnan azt az Egyesült Államok elvárja. Cornstein 2018-ban azt mondta, itt az idő, hogy „átlökjük” a célvonalon a horvátországi Krk szigetére tervezett, cseppfolyósított földgáz- (LNG) terminál projektjét. Nem kertelt, mint mondta:

„ez a projekt hozzáférést biztosít majd Horvátország és Magyarország számára a világ minden tájáról, köztük az USA-ból érkező LNG-hez”.

Merthogy a Krím elfoglalása után a NATO ismét szembe találta magát Oroszországgal, és nem járja, hogy Magyarország mégis kizárólag onnan vegye a nyersanyagot – érvelt a nagykövet. És valóban: habár az elmúlt esztendőkben folyamatosan és egészen évi 9 milliárd köbméterig csökkent a magyar gázfelhasználás, annak viszont a 95 százaléka még mindig Oroszországból származik.

Az amerikai nagykövet több kényes dolgot is kért Orbánéktól

David B. Cornstein az újévi köszöntőjében mondta el, hogy törekedni fog az Egyesült Államok arra, hogy kevésbé függjön Magyarország Oroszországtól.