Dénes Ferenc: "A labdarúgók és a nézők egészségénél mi lehet fontosabb? Úgy van, a profit"
A koronavírus-járvány miatt rendkívüli megbeszélést tartottak az UEFA érintettjei, hogy fontos döntéseket hozzanak a futballszezon befejezéséről. Az eddig a kiváló szervezettség látszatát keltő intézményről az elmúlt hetekben kiderült: nem áll a helyzet magaslatán. Vélemény.
A koronavírus-járvány európai megjelenésével és gyors terjedésével párhuzamosan fulladt káoszba az európai labdarúgás teljes versenyrendszere. A Bajnokok Ligája nyolcaddöntőinek visszavágóin például Liverpoolban telt ház előtt játszott fantasztikus hangulatú meccset a helyi csapat és a madridi Atletico, ugyanakkor Franciaországban üres lelátók előtt gyürkőztek a párizsiak és a dortmundiak, miközben a kizárt szurkolók ezrei a stadiont körülvevő utcákon szórakoztatták magukat. Másnap két meccset elhalasztottak, többet zárt kapuk mögött megrendeztek.
Volt, ahol már felfüggesztették a bajnokságot, máshol a nézők kizárásával próbálkoztak, de például
az angolok úgy tettek, mintha a szigetországban a járvány is a Brexit része lenne – kivonták magukat alóla.
Aztán kedden sem sikerült az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) korifeusainak átlépniük a saját árnyékukat: a válogatott versenyek döntőit egy évvel elhalasztották – különösen érzékenyen érint minket, hogy a részben magyar rendezésű EURO 2020-ból is 2021 lett –, de a klubversenyek befejezését még vizsgálják, tehát tovább tart a bizonytalanság.
Hogy történhetett mindez? Hogy mondhatott csődöt a futball európai döntési rendszere?
