Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
Zambiától Libanonig, Tanzániától Argentínáig szegény és közepesen fejlett országok tucatjainak pénzügyeit zilálta szét a koronavírus-járvány, illetve annak gazdasági következményei. Világszerte a kölcsönök visszafizetésének halasztásáért könyörögnek. Tanzánia elnöke felszólította „a gazdag testvéreket”, hogy halasszák el a törlesztési kötelezettségeket. Fehéroroszország a fizetésképtelenség felé halad, miután a megígért 600 millió dolláros orosz hitel meghiúsult, Moszkvának ugyanis minden centre szüksége van, hiszen a rubel árfolyama az olaj jegyzésével egyetemben zuhan. Libanon először kért adósságátütemezést, Argentína viszont története során a kilencedik alkalommal jelentett csődöt.
A mostani adóskrízisben újszerű, hogy az utóbbi évtizedben egymásra találtak a nemzetközi magánhitelezők és a szegény országok. Kormányok, állami vállalatok és más üzleti érdekeltségek viszonylag olcsón jutottak hitelekhez, a befektetők pedig nagyobb haszonnal tudtak kölcsönt adni külföldön, mint otthon. A 2008-ban kirobbant válság kezelésére ugyanis a vezető jegybankok zéróra vagy annak közelébe vitték le a kamatlábat, közben pedig pumpálták a pénzt a gazdaságba, így hitelbőség keletkezett. A következmény: mára a fejlődő országok rekordnagyságú adósságot halmoztak fel. A Világbank adatai szerint
az alacsony jövedelmű és az annál hajszállal módosabb országok 2100 milliárd dollárnyi összeggel tartoznak magánbefektetőknek, államoknak és nemzetközi intézményeknek.
