A Trump és Biden közti választás a közelgő klímakatasztrófa miatt is kulcsfontosságú
5 perc
2020.11.05. 15:00
A világ talán elkezdte komolyan venni a klímaváltozás elleni küzdelmet, és maradt még egy kis idő a katasztrófa elkerülésére. De fájdalmas következmények nélkül már így sem lehet megúszni.
„Mintha évtizedeken át mindennap elszívtunk volna egy doboz cigarettát, és most érezni a hatását” – igyekezett szemléletesen érzékeltetni a Föld súlyos környezeti állapotát Katharine Hayhoe, a Texas Tech Egyetem klimatológusa. De úgy tűnik, végre megfogant a leszokás eltökélt szándéka a káros szenvedélyről – vagyis a fosszilis energiaforrások elégetéséről. Legalábbis több szakértő is úgy véli, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök meglepő, de rendkívül fontos bejelentést tett az ENSZ Közgyűlésének videón elmondott beszédében. Kína – ígérte – még 2030 előtt eléri az üvegházhatású gázok kibocsátásának csúcspontját, onnantól kezdve pedig 2060-ra nullára csökkenti a nettó emissziót.
A kötelezettségvállalás önmagában is jelentős, hiszen az ázsiai ország a Föld legnagyobb szennyezője. Felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának 28 százalékáért, és a bejelentés szerint 40 év alatt eléri a karbonsemlegességet. Eddig még ennyire ambiciózus klímavállalást nem tett, és nem kötelezte el magát ennyire hosszabb távlatban sem.
De ennél is többről van szó.
Olyan, mintha eldördült volna a startlövés a szénalapú energiatermelés teljes felszámolásához vezető nemzetközi versenyfutáson.
Az EU pár nappal korábban újabb eurómilliárdokat ígért a zöld gazdasági fellendülésre, és a saját 2030-as klímacéljait tovább szigorította. Mintha európai–kínai versengés jönne létre a karbonfelhasználás drasztikus csökkentésében, új életet lehelve a felmelegedés elleni harcba, amelyről idén kétségkívül elvonta a figyelmet a koronavírus-járvány.
A 2015-ben aláírt párizsi megállapodás – amelyben először vállalták a világ országai, hogy a felmelegedés mértékét az ipari forradalomtól számítva az évszázad végéig 2 Celsius-fok alatt tartják – nem tűnik elégségesnek az akkor kitűzött cél elérésére. Párizsban a felek úgy határoztak, hogy ötévente megújítják a törekvéseket, ám a Covid–19 miatt idén novemberben Glasgow-ban tartandó klímacsúcsot egy évvel elhalasztották.
Hszi elnök beszéde tehát új lendületet adhat, ráadásul a hangnem is változott. Összekapcsolt globális világról, közös jövőről szónokolt, nemcsak a korábbi megnyilatkozásaitól eltérve, de ellentétben azzal, ahogy Donald Trump amerikai elnök pár nappal korábban szintén a Közgyűlésen mindenért Kínát hibáztatta. Érdekes, hogy Kína bejelentésére hetekkel az amerikai elnökválasztás előtt került sor, ahol a kampányban minden eddiginél jóval nagyobb hangsúlyt kap az éghajlatváltozás.