Járvánnyal és anélkül is kemény dolgok történtek idén – Világ 2020, 2. rész
A járvány szinte mindenbe bekavart, de voltak események, amelyekből úgy lett világbotrány, hogy semmi közük nem volt a koronavírushoz.
Április 20.: Negatív olajár
Először került negatív tartományba az amerikai könnyűolaj (WTI) jegyzése: a hordónként 18 dolláros ár alig néhány óra alatt mínusz 37,6 dollárra zuhant, vagyis ennyit fizettek a termelők, illetve a kereskedők, hogy elvigyék a vevők a nyersanyagot.
Az átmeneti negatív jegyzés jelezte, hogy óriási a bőség a világ kőolajpiacain, ahol a koronavírus-járvány okozta súlyos gazdasági visszaesés következtében a kereslet majd a harmadával csökkent.
A felforduláshoz a szaúdi–orosz árháború is hozzájárult. Az abnormális jelenség abból a technikai okból eredt, hogy az amerikai olajvezeték-hálózat központjának számító oklahomai Cushingnál a tárolási kapacitások majdnem megteltek, és lejártak a következő hónapra kötött szállítási szerződések. Így az a kereskedő, aki nem akarta elvinni az olajat, de a tárolási költséget sem vállalta, inkább fizetett, csak hogy szabaduljon a készletétől.
Nulla alatti olajár? A koronavírus elintézte
Soha nem látott keresletcsökkenést okozott az olajiparban a járvány és a piacokért folyó harc, ami alapjaiban rázza meg az ágazatot. Kérdés, segít-e bármilyen termeléskorlátozás.
Az olajár stabilitása érdekében a szaúdiak vezette Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a kartellen kívüli, Oroszország vezette csoport napi 9,7 millió hordós termeléscsökkentésben állapodott meg, amit az év végéig jórészt fenn is tartottak. A WTI és a Brent típus jegyzése azonban nem tudott tartósan felfelé elmozdulni a hordónként 40–45 dolláros szintekről. Az olajszektor gyengülésének másik jeleként az Exxon Mobil amerikai társaság – amely 2013-ban még a világ legértékesebb cége volt – augusztusban, 92 év után kikerült a Dow Jones ipari átlagindexből (DJIA).
Április 24.: Sérgio Moro távozik
Lemondott a brazil igazságügy-miniszteri posztról Sérgio Moro, aki korábban vizsgálóbíróként a korrupcióellenes nyomozásával lefejezte a legnagyobb latin-amerikai ország politikai elitjét. Órákkal azt követően vette a kalapját, hogy Jair Bolsonaro szélsőjobboldali államfő leváltotta az országos rendőrfőkapitányt, hogy olyasvalakit nevezzen ki a helyére, aki bizalmas információkkal szolgálja ki, és segíti a rokonai és barátai elleni bűnügyi vizsgálatok leállításában. Bolsonaro lebecsülte a koronavírus jelentette veszélyt, noha maga is megfertőződött, és a hivatali ideje alatt folytatódott az Amazonas menti esőerdők pusztítása.
Azt, hogy a járvány lekicsinylése és a populizmus Latin-Amerikában nem a szélsőjobboldal privilégiuma, Andrés Manuel López Obrador baloldali mexikói elnök is bizonyította, aki szinte soha nem visel maszkot, és a szigorúbb intézkedéseket azzal utasítja el, hogy csak diktatúrák korlátozzák az emberek mozgásszabadságát.
Putyin jól kezdte az évet, Merkeléknél állt a bál - Világ 2020, 1. rész
Putyinon kívül újrázott Sebastian Kurz osztrák kancellár, Szlovákiában viszont lapátra tették Robert Ficót. Harry herceg szakított a brit királyi családdal, dél-koreai film nyert Oscart.
A koronavírus, a gazdasági és a politikai válság hármas csapása sújtotta Perut, amely a lakosságszámhoz viszonyított fertőzésekben és halálesetekben, valamint a recesszióban is a világ élére került. A tíz éve nem tapasztalt tüntetések hatására ősszel néhány napon belül három elnök váltotta egymást az ország élén.
Venezuelában viszont a december 6-ai parlamenti választással Nicolás Maduro államfő megerősítette a hatalmát. Ebben annak is része volt, hogy a szabályokat a maga javára alakította, a sarokba szorított ellenzék pedig bojkottálta a voksolást.