Szépen rárakódik majd az inflációra a dráguló energia
8 perc
2021.11.20. 05:00
Egy biztos: idővel mindenki megérzi az energiaárrobbanást. Aki csak teheti, hatóság áras körbe menekül, de ezzel csak az állam terhei nőnek. Azok a gazdasági szereplők, akik nem ugorhatnak be a rezsiernyő alá, abban reménykedhetnek, hogy valahogy kihúzzák korábbi nyereségtartalékukból a drága időszakot. Még az sem kizárt, hogy közülük is lesz, akinek segít majd az állam. A többség arra számít, hogy mindenképp magasabb árszinten stabilizálódnak az energiaárak, amit végül kénytelenek lesznek beépíteni termékeik árába. Ez pedig megint hozzáadódik az inflációhoz.
Az utóbbi hetekben állandóan azt lehetett hallani, hogy elszaladtak az villamosenergia-árak, ennek pedig az az oka, hogy a dráguló földgáz húzta magával a villamosáram árának növekedését. Az áram esetén tavalyhoz képest körülbelül kétszeres, a gáz esetén akár négyszeres is lehet az ár a szabadpiacon. Ez persze a magyar lakossági fogyasztókra a rezsicsökkentés nevében bevezetett hatósági árazás révén nem lesz közvetlen hatással. De mindenki másra igen, és közvetetten végül megérezzük saját pénztárcáinkon is.
Az önkormányzatok például sorra ugranának be a rezsicsökkentés védernyője alá az elszálló áramárak miatt, miután nem tudtak áramot venni a jövő évre. Erről Gulyás Gergely kormányszóvivő is beszélt még a november 11-i kormányinfón, a hvg.hu kérdésére jelezve, hogy az erre még jogosult egyes közfeladatot ellátó állami és egyházi intézmények ezzel a rezsicsökkentett árnál ugyan magasabb díjat kell majd fizetniük, de a piaci árnak még mindig csak körülbelül a felét. A héten azt is bejelentette, hogy kisvállalkozók is élhetnek ezzel a lehetőséggel.
A nagy energiafogyasztó ipari szereplők közül van, aki már csődöktől tart. Az ő növekvő költségeiket az is tetézi, hogy a kormány meg nem erősített értesülések szerint jelentősebb mértékben emelni tervezi az ipari fogyasztók esetében az áramárba beépített díjat, amiből például a lakosságot kiszolgáló távhőszolgáltatókat kompenzálják a drasztikusan megdrágult gáz és a mesterségesen alacsonyan tartott távfűtési díj közötti különbség okozta veszteségekért. A kormányszóvivő ezzel kapcsolatban a múlt héten elismerte, hogy lehetnek olyan ipari szektorok, ahol szükség lesz segítségre, de erről egyelőre nem született kormánydöntés. Ez attól is függ, hogy mennyire volt nyereséges az adott szektor. Szerinte számtalan gazdasági terület van, ahol bőven van olyan nyereségtartalék, amiből 2-3 hónapon át ki tudják bírni a magas árakat a vállalkozások.
A drágulás miatt ugyanakkor csődbe került már áramkereskedő, a Jas JAS Budapest Zrt., és távhőszolgáltató is dobta be a törülközőt: Szolnokon például a fűtés beindítása előtt egy nappal. A távhősök szorongatott helyzetét jól mutatja, hogy már október közepén kongatták a vészharangot, hogy nem lesz elég az állami kompenzáció jelenlegi mértéke, és már akár december-januárra kiürülhet a távhőkassza. Gulyás Gergely elismerte, nekik állami segítségre van szükségük, de erről sincs még döntés. Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója ezzel kapcsolatban azt mondta a hvg.hu-nak: a távhősöket úgy is kisegíthetné az állam, hogy fix áron adja nekik a gázt.
Durván elszálltak a távfűtés költségei, a kötött rezsiár csődbe viheti a cégeket
A rezsicsökkentést kompenzáló kasszát sürgősen fel kell tölteni, mert még egy enyhe tél esetén is kiürülhet. Jövőre, ha az energiapiaci trend nem változik, horribilis összeget kell betolni ebbe a kasszába, közpénzből. A kormány megvédi az alacsony közüzemi díjakat, és az nem helyénvaló, hogy az emberek csavarják le a fűtést - Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában fejtegette ezt, reagálva arra, hogy Európa-szerte drasztikusan nőnek az energiahordozók árai.
Vakarhatja a fejét az állami MVM (illetve az E-On) is. Előbbi két éve még 54 milliárd forintos nyereségről számolhatott be, de ez elveszhet, miután az általa továbbított villamosenergia 20 százalékát exportból szerzi be világpiaci vagyis már magasabb áron, miközben az általa megtermelt áram felét a lakosságnak adja tovább, mégpedig hatósági áron. Igaz, hogy ezt nagy mértékben fedezni tudja a hazai felhasználás felét biztosító Paksi atomerőműben olcsóbban megtermelt áramból. Elvileg arra is képes lehetett az állami cég, hogy tartalékokat képezzen, amikor a piaci árak a hatóságiak alatt voltak, ám Molnár László szerint ennek nem látszik nyoma a cég mérlegei alapján. “Most azért küzd, hogy legalább nyereséges maradjon” - mondta a hvg.hu-nak.
Az MVM gázszolgáltató cége, a lakosságot ellátó MVM CEEnergy Zrt. esetében szakértők borítékolják a veszteséget, bár jelezték, ennek mértéke attól is függ, hogy milyen képlet alapján kötöttük meg szeptemberben a hosszú távú orosz gázszerződést - ez pedig nem nyilvános.
A nagy állami szolgáltatóknál a kormány is veszteségre számít. Gulyás Gergely szerint múlt héten azt számolták, hogy ez "tíz és százmilliárdokban mit jelent", már csak amiatt is, hogy rengetegen lépnek majd be a kedvezőbb árú egyetemes szolgáltási körbe. A miniszter szerint a gáz esetében a hazai tározók még olcsóbb áron vásárolt gázzal voltak feltöltve a tárolási időszak végén, és ez enyhítheti a veszteségüket, de nem teljes mértékben. A kompenzációt "az államnak kell majd rendelkezésükre bocsátani". Nem kizárható, hogy ezzel függ össze egy most csütörtökön kormányhatározatba foglalt 120 milliárd forintos költségvetési átcsoportosítás.
Az ellátásbiztonság megmarad
Molnár László szerint nem kell aggódni az ellátás biztonságáért: a magyar rendszer jól össze van kötve, hogy ez elkerülhető legyen. Gázból biztos nem lesz hiány, annak ellenére sem, hogy október 1-jén a fűtési szezon indulásakor az Magyar Földgáztároló Zrt. adatai alapján nagyjából 76 százalékon állt a hazai gáztárolók töltöttsége (tavaly ez 99 százalékos volt, de akkor tavasszal eleve 60 százalék feletti értékekről indult a betárolás, míg idén 36 százalékról).
Az áram esetében már volt szó Paksról, amely meg tudja termelni a hazai igény felét, ott van a még működő Mátrai Erőmű (amelynek lignites blokkjai a dráguló gáz révén még akár nyereséget is termelhetnek), és szükség esetén be lehet indítani a gönyüi gázerőművet is - igaz itt a gáz miatt már drágábban lehet majd áramot előállítani.
Senki sem ússza meg
Az, hogy az energiaár-emelkedés menyire érint egy adott iparágat, az elsősorban attól függ, hogy az összköltségeken belül mekkora arányt képvisel az energiafelhasználásért kifizetett rész - mondta Molnár László arra a kérdésre, miként gyűrűzik be a drágulás a hazai gazdaságba. Ahol magasabbat, ott nagyobb lesz az áremelési kényszer. A legmagasabb érték az acél-, és a kohászati ipar a maga 30 százalékával, de magas ez az arány a üveg-, papír-, alumíniumiparban is és a kereskedelemben is lehet körülbelül 15 százalékkal számolni.
A műtrágyagyártást és a petrolkémiát duplán is érinti a drágulás, hiszen itt nem csak az elfogyasztott energia számít, de alapanyagként is felhasználják a földgázt. A műtrágyagyártók helyzetét nehezítheti, hogy dráguló termékeiket kevésbé lesznek képesek megfizetni az idei aszályos időjárás következtében rossz termés miatt eleve nehezebb anyagi helyzetbe kerülő mezőgazdasági termelők. Közülük azok érezhetik meg leginkább az energiaár-emelkedést, ahol gázzal szárítják például a terményt, fűtik az üvegházat, fóliát. Még a geotermikus energiát felhasználók sem ússzák meg, hiszen a szivattyúk működtetéséhez is a drágább áramra lesz szükség.
Drágulhat a vendéglátás is: a szálláshelyek fűtéséhez, az ételek elkészítéséhez is gáz kell, és a tömegközlekedés is nagy fogyasztó, elsősorban a villamos meghajtású hálózatok, metró, villamosok, vasúti vontatás révén. A BKV a hvg.hu megkersésére annyit közölt, hogy idén december végéig van áramszerződésük, amire még nincs hatással az energiaár-növekedés, de a következő szerződésben már meg fog mutatkozni. A sportlétesítmények üzemeltetési költségeit is emelni fogja a drágulás, tovább rontva eleve kérdéses gazdaságosságukat, és persze az iroda-üzemeltetés költségei is nőnek.
Attól ugyanakkor nem tart a gazdasági szakember, hogy a magyar cégek emiatt versenyhátrányba kerülnének, hiszen világszerte drágul az energia. Az exportra termelő vállalkozások ugyanakkor ezt még könnyebben tudják majd érvényesíteni áraikban, de aki a lakosságnak termel belföldre, és sok energiát használ fel, kedvezőtlenebb helyzetbe fog kerülni. Ők választhatnak: elfogadják, hogy a megemelkedett költségek miatt romlik az eredményük, vagy árat emelnek és azt kockáztatják, hogy visszaesik a kereslet.
Ilyen például a belföldre termelő élelmiszeripar, a malomipar és persze a sütőipar. Nekik lesz a legnehezebb elfogadtatniuk az áremelkedést, pláne nehéz dolguk lesz a nagy kereskedőláncok beszállítóinak, akik eleve nyomott áron adják a termékeiket. Ők esetleg akkor tudnak majd nagyobb bátorsággal árat emelni ha már az importtermékek is drágábbak lesznek. Ennek az emelésnek egyébként már vannak jelei: nemrég a malmok jelezték, jövő év elején 40 százalékkal emelik a liszt árát, a hvg.hu megkeresésére is több más élelmiszeripari cég is jelezte, hogy előbb-utóbb érvényesíteni fogja áraiban a dráguló energiát. A Pick Szeged Zrt. például azt közölte, hogy ők több évre kötnek villamosenergia-szerződést, de így is azzal számolnak, hogy magasabb árszintre kell berendezkedniük. Ha pedig ez tartós marad, az beépül majd a termékeik árába is.
Hogy segíthetne az állam?
A nagy energiafelhasználóknak kedvező lehetne, ha a kormány kedvezményes áron adná a feltehetően a piaci árnál kedvezőbb árszinten vásárolt gázt, és később számolhatnának el a különbséggel - mondta a közgazdász-szociológus. Lehetne akár csak a stratégiai ágazatoknak ilyen kedvezményt nyújtani, persze ez szembe menne az uniós rejtett állami támogatásokat tiltó szabályokkal.
Az EU abba ugyanakkor nem szólhatna bele, ha például meghatározott időre lecsökkentenék az adott termékek áfáját - ahogy ez már korábban is megtörtént más termékcsoportok esetében. Ez ugyanakkor nem lenne differenciált, vagyis nem csak azokon tudna segíteni, akiknek tényleg szüksége lenne rá. És persze ez egy újabb rezsicsökkentés lenne a lakosság felé is.
Kérdés azonban, hogy a jelenlegi helyzetben szabad-e ilyen politikai elkötelezettségeket felvállalni úgy, hogy már a jövő évi költségvetés is ki van feszítve. “Nem nagyon van forrás, amiről lemondhat az állam nem véletlenül nem nyúlnak az üzemanyag jövedéki adójához vagy az energiaárba beépített különböző járulékokhoz sem.”
A lakosság viszont, hiába a hatóságilag meghatározott rezsiár, máshol megérzi az energiapiaci drágulást, ami pluszként fog rárakódni a elhibázott prociklikus (mindig a növekedésre rásegítő) kormányzati politika miatt amúgy is elszálló inflációra - mondta Molnár László.
Még annál is durvábban elszállt az infláció, mint amit várhattunk
6,5 százalékos volt az infláció októberben - tette közzé a KSH. Utoljára ennél nagyobb áremelkedést kilenc éve mértek.