Luxusszégyen és bosszúköltés: ezek is a járvány mellékhatásai lehetnek
A legfrissebb számok rendkívül színes képet mutatnak a luxusszegmens válságállóságáról. Bizonyos kulturális jelenségeknek is szerepük lehet abban, hogy miként keveredhet ki a drága divatholmik világa a pandémia időszakából.
èJelentős növekedéssel, 16 százalékos plusszal büszkélkedhetett a patinás francia luxusmárka, az Hermès 2020 utolsó negyedévében. Ez annak is a kétszerese, amit az elemzők a legoptimistább forgatókönyvek alapján reméltek. Decemberben az olasz Prada is elérte a világjárvány kitörése előtti számait. A Dior és a Louis Vuitton ugyancsak nagyobb megbicsaklás nélkül vészelte át a járvány tavalyi hullámait.
Megsínylette viszont a pandémiát a sztárolt olasz luxusmárka, a Gucci: 13 százalékkal zuhantak az eladásai. Többel, mint a Kering-csoport más márkáié (a konglomerátumhoz tartozik a Gucci mellett például a Bottega Veneta, a Saint Laurent, az Alexander McQueen is). Ez már csak azért is rossz hír a tulajdonosoknak – a részvények több mint 40 százaléka az alapító fia, Francois-Henri Pinault kezében van –, mert a Gucci hozza a francia cégcsoport bevételének felét. Hogy mi lehet a visszaesés oka?
A szakértők szerint míg az Hermés-nek van egy hűséges vásárlóköre Európában, a Gucci sokkal inkább a kínai turisták európai költésére alapoz.
Arra pedig most hiába, és nem is tudná senki megmondani, mikor fog lecsengeni a pandémia annyira, hogy ne csak az üzletek és a repterek nyissanak meg, de az emberek merjenek is utazni. És ez csak a dolog egyik része. A másik az, hogy a vásárlók egyre kevésbé lelkesednek azért a burjánzó esztétikáért, amit a sztártervező, Alessandro Michele képvisel: már halkan pedzegetik, hogy egyszer minden jónak vége szakad, és kezd lejárni a dizájner „szavatossági ideje” az olasz luxusmárkánál.
A kép tehát változó – ezzel azonban még nem jutottunk közelebb a válaszhoz arra a kérdésre, hogy mennyire válságálló a luxusipar.