Hitelességi próba elé állította magát a nemzeti bank – vajon átmegy-e a vizsgán?

Olyan szép volt, hogy nem is lehet igaz: március közepétől június első harmadáig hat százalékot erősödött a forint, valamivel többet, mint a lengyel zloty és a cseh korona. Árfolyama nagyjából azon a pályán mozog, mint egy éve, amikor április elejétől június közepéig produkált ilyen mértékű erősödést. Az okok is hasonlóak. Akkor is, most is az eurónkénti 370-hez közelítő árfolyam miatt szigorított a Magyar Nemzeti Bank. Ezzel megfékezte a forint további gyengülését, egyúttal azt is, hogy a leértékelődés következtében megugró importárak a magasba lódítsák az inflációt. Idén ezt a mutatványt készül megismételni. Legalábbis a jegybanki vezetők eltökélten hirdetik, hogy kamatemelés és egyéb szigorítások várhatók. Apró szépséghiba, hogy nem teljes köztük az összhang, ami különös tétet ad a monetáris tanács június 22-én várható döntésének.

Matolcsy: Már júniusban alapkamatot emelhet a jegybank

Magyarország újraindul! Ezzel a címmel rendezik meg a Világgazdaság konferenciáját, amelyen Orbán Viktor, Varga Mihály és Matolcsy György is felszólal. A témákban is csak úgy záporoznak a szép szavak: Matolcsy előadásának címe Újraindítás és helyreállítás, Vargáé Újraindítás, növekedés, egyensúly.

A mostani, némiképp meglepő forinterősödés értékeléséhez nem árt visszapörgetni az eseményeket. Tavaly az 1 euró = 369,6 forintos árfolyam láttán április 1-jén azzal tréfálta meg az MNB a piacot, hogy közvetett módon kamatot emelt. Miközben az egynapos jegybanki betét kamata mínuszban volt – mindmáig -0,05 százalékon áll –, meghirdette, hogy 0,9 százalékos kamatozással egyhetes betéteket fog elfogadni.

A döntés váratlan volt, mert a koronavírus-járvány miatt leállított gazdaságok élénkítésére a jegybankok éppenséggel csökkentették az alapkamatot, minél olcsóbbá téve a hitelezést, amire nemcsak a fejlesztések ösztönzése végett, hanem számos vállalkozás túléléséhez is szükség volt. Mindazonáltal az MNB kamatemelése megállította a forint további leértékelődését.

Ezen felbuzdulva júniusban és júliusban aztán az MNB is beállt a sorba, 0,15-0,15 százalékkal csökkentette az alapkamatot, egészen 0,6 százalékig. Ám a fő szabályozó eszközzé előléptetett egyhetes betét kamatát csak időlegesen vitte le erre a szintre, és tavaly szeptember óta 0,75 százalékon tartja. A forint pedig beállt az eurónkénti 360–365-ös sávba. Mindebből kézenfekvő következtetés adódott: ez az árfolyam felel meg az MNB céljainak.