Orbán Viktor mindig ügyel arra, hogy amikor beszédet mond, igazodjon a hallgatóságához. Vagy másképpen fogalmazva: megpróbálja úgy igazítani a mondandóját, hogy az a legjobban illeszkedjen a hallgatóság elvárásához. Politikai sikerének, meggyőző erejének egyik titka talán éppen ez. Legutóbb Berlinben, egy nyilvános pódiumbeszélgetésen fejtette ki álláspontját az orosz–ukrán háborúról.
A 444 beszámolója szerint egy ponton azt magyarázta, hogy szerinte az ukránok pozícióját legjobban a magyarok értik. „Szoktak beszélni Bucsáról, 1956-ban Bucsát Budapestnek hívták. Ha valaki tudja, mit jelent a katonai támadás és elnyomás, mi tudjuk, a mi Zelenszkijünket felakasztották az 56-os forradalom után” – fejtegette a magyar kormányfő. Az oroszoktól elszenvedett közös ukrán–magyar sérelmekről szóló szavai azért tűnnek meghökkentőnek, mert az elmúlt hónapokban a kormánypárti média publicistái kifejezetten ukránellenes hangot ütöttek meg. És valószínűleg ez a hangvétel jellemzi majd őket a jövőben is, miután az általuk hangoztatott vélemények tételmondatai Orbán Viktortól korábbi megszólalásaiból származnak. Azokban a miniszterelnök egyszer sem hozta összefüggésben 1956-ot a jelenlegi ukrán helyzettel.
A Moszkvával szemben óvatos Orbán idén nyáron Tusványoson, a hívei előtt fejtette ki először részletesebben azt, mit gondol a világról és a háborúról. Az ő értelmezése szerint a háborút nem Oroszország és Ukrajna, hanem Oroszország és az Egyesült Államok vívja egymással, tehát valójában egy proxyháború zajlik. Ebből a háborúból Magyarországnak szerinte ki kell maradnia, a nyugati szankciókkal pedig Európa jár rosszul, Oroszországnak ez kevésbé fáj. Végül pedig úgy gondolja, hogy Ukrajna mindenképpen elveszíti ezt a háborút.
