Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Joe Biden tanácsadói nem először vakarhatták a fejüket, amikor az amerikai elnök, reflexből válaszolva, eltért a forgatókönyvtől, s a Fehér Háznak sem első alkalommal kellett magyarázkodnia, hogy az USA első embere nem egészen úgy értette, amit mondott. Biden most a Kisida Fumio japán miniszterelnökkel tartott hétfői tokiói sajtókonferencián vágta rá a gyors és határozott igent arra az újságírói kérdésre, hogy ha Kína megtámadná Tajvant, akkor az USA, Ukrajnával ellentétben, katonailag is bekapcsolódna-e a Peking által renegát tartománynak tekintett sziget védelmébe. Majd még rá is erősített, hogy ez kötelezettség, amit vállaltak.
