Ryanair-balhé: A „handabandázás” mögött húsba vágó kérdésekről kellene dönteni
A kivérzett földi kiszolgálócégeket ugráltatva szedné be a kormány a földbe állt légitársaságokra kirótt különadót, amelyet végül persze az utasok fizetnek meg. Az állam 30 milliárd forintért tartja a markát egy masszívan veszteséges ágazatnak.
Többször is idiótának, ostobának, hibbantnak nevezte a hvg.hu-nak Nagy Márton újdonsült gazdaságfejlesztési minisztert Michael O'Leary, az ír gyökerű Ryanair fapados légitársaság vezérigazgatója, miután a magyar kormány – Nagyot maga elé tolva – úgymond „extraprofitadót” vetett ki egyebek mellett a légitársaságokra.
O'Leary azért tajtékzott, mert az elmúlt évben nemhogy extranyereség nem keletkezett az iparágban, de semmilyen sem, sőt rekordveszteséget szenvedett el a koronavírus-járvány miatt. A Ryanair konkrétan 355 millió eurósat. Éppen ezért úgy döntött, hogy a terhet az utasok nyakába rakja, automatikusan és visszamenőleg, a már kifizetett jegyek árát is megemelve 10 euróval. (Az Európai Unión belüli utakra az adó mértéke utasonként 3900, azon kívül 9750 forint.)
Ez egyébként bizonyos értelemben igazságos is, hiszen így lehet biztosítani, hogy az egy adott járaton egymás mellett ülőknek ugyanannyit kelljen fizetniük az útjukért. Nagy Márton nem így gondolta, magából kikelve követelt fogyasztóvédelmi vizsgálatot a cég ellen, ami már zajlik is.
Nagy Márton besétált a Ryanair-vezér csapdájába, és onnan nehezen szabadulhat
Ritkán láthatunk olyan párbajt a magyar közéletben, amilyen most alakult ki a kormány és a Ryanair között. A fapados légitársaság vezetője, Michael O'Leary többszörösen leidiótázta a kormányt és gazdaságfejlesztési miniszterét, válaszul a kormány influenszereit, hatóságait és sajtóját is bevetve esett neki kritikusának.
Ám akármennyire nem tetszik is a kormánynak az, amit a miniszter úgy fogalmazott meg, hogy a Ryanair a magyar családok érdeke helyett a profitot nézi, a vállalatnak erre minden joga és lehetősége megvan.
A légitársaságok üzletszabályzatában világosan le van írva, hogy bármilyen hatósági díjat vagy kormányzati adót ráterhelhetnek az utasokra, akkor is, ha az a jegyfoglalást követően lépett hatályba.
Ez azonban visszafelé is igaz: ha egy adót időközben kivezet az állam, az utas visszaigényelheti a különbözetet. Így az, hogy például a Ryanair minden jegy után felszámítja az adót, a Wizz Air és más légitársaságok pedig július 1-jéig ezt nem teszik meg, valójában kizárólag üzletpolitikai döntés – még ha a kormánykommunikáció jogsértésnek is láttatja az adó utólagos felszámítását.