Szvetlana Alekszijevics: "Ha megint lesz valami Fehéroroszországban, az már fegyveres felkelés lesz"

Néhány éve már azt gondolta, vége a kommunizmus elleni küzdelemnek, és végre írhat a szerelemről és az öregedésről is. Szvetlana Alekszijevics irodalmi Nobel-díjas fehérorosz író ismét emigrációba kényszerült, és attól tart, hazájában fegyverrel lehet csak megszabadulni Aljakszandr Lukasenka rezsimjétől.

Szvetlana Alekszijevics:

Háború Ukrajnában

Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.

HVG: Miközben beszélgetünk, Vlagyimir Putyin éppen bejelenti, hogy Oroszország annektálja Ukrajna négy megyéjét. Hogyan jutottunk el idáig, hogy a Kreml lassan az egész világot lángba borítja?

Szvetlana Alekszijevics: A világ kifordult magából és teljesen megváltozott. Sokan felelősek ezért: Vlagyimir Putyin, az orosz elit, de az orosz nép is, amelynek a viselkedése sokkal inkább megdöbbent, mint az orosz elnöké. Szörnyű, ahogyan beszélnek a háborúról, és ahogyan izzik bennük a felfoghatatlan erejű gyűlölet. Ez különösen akkor érhető tetten, amikor halljuk a szülők és az orosz katonák közötti lehallgatott beszélgetéseket, amelyekben az otthon maradtak még keveslik is a durvaságot és az erőszakot. De felelős a Nyugat is. Hol voltak a hírszerzők és az elemzők, amikor több ezer orosz tank sorakozott fel az ukrán határon, és szinte senki sem hitte el, hogy ebből háború lesz? Már írom a könyvet a mi 2019-es fehéroroszországi forradalmunkról, és abban is arra a kérdésre próbálok választ találni, miért van az, hogy nemcsak egy nép, de az egész világ sem képes legyőzni egy diktátort?