Mi is az az ukrán feketelista, amire az OTP felkerült, és ennek milyen következménye lehet?
8 perc
2023.05.23. 12:10
Az EU azt ígérte, közbenjár a magyar bankmulti érdekében, amiért az felkerült az ukrajnai háborút támogató nemzetközi cégek listájára – és ezt a magyar kormány jelenleg fegyverként használja az uniós döntéshozatallal szemben. Megnéztük, milyen cégek milyen vádak alapján szerepelnek a listán, és azt mennyire lehet komolyan venni.
Megígérte, hogy utánanéz – ennyit sikerült elérnie Szijjártó Péter Josep Borrellnél, az EU külpolitikai főképviselőjénél azzal kapcsolatban, hogy az OTP Bank oroszországi leánycége miatt felkerült a „háború támogatóinak” ukrajnai listájára. Pedig a magyar külgazdasági és külügyminiszter mindent beleadott az elmúlt egy hétben: többször nyilvánosan fenyegetőzött azzal, hogy amíg a magyar bank fenn van ezen a listán, a magyar kormány nem egyezik bele sem az Oroszország elleni újabb szankciós csomag elfogadásába, sem az Ukrajnának szánt támogatás, az úgynevezett békekeret megemelésébe. Ez az álláspont nem változott az uniós külügyminiszterek hétfői ülésén sem, itt hangzott el a külügyi főképviselő ominózus mondata, hogy feloldja a patthelyzetet.
Borrell kijelentése első hallásra sok jót nem ígér, azt azonban tudni lehet, hogy a háttérben folynak egyeztetések arról, hogy a Kelet- és Közép-Európa számos országában, Oroszország mellett Ukrajnában is jelenlévő magyar bankcsoport lekerüljön a listáról. Maga az OTP korábban közleményben jelezte, méltatlannak tartja, hogy az ukrán Antikorrupciós Ügynökség, a NAZK a háború nemzetközi szponzorai közé sorolta, de azt is hozzátehetjük: a tőzsdén jegyzett multicég számára az sem feltétlenül pozitív fejlemény, hogy egy ilyen politikai zsarolás középpontjába került.
A hvg.hu-nak OTP-s források most megerősítették, hogy maguk is tárgyalásokat folytatnak a listáról való lekerülésről, de – mint kiemelték – saját, nem politikai eszközeikkel igyekeznek elérni ezt Ukrajnában.
Korábbi közleményében az OTP tételesen elutasította azokat az érveket is, amelyek alapján a NAZK feketelistára tette. Ezek közül az egyik az volt, hogy kedvező kölcsönt nyújt az orosz hadsereg számára. Kiemelte: sem kedvezményesen, sem máshogy nem nyújt új hitelt az Oroszországi Föderáció fegyveres állománya tagjai számára. A tények azt mutatják - írták -, hogy az Oroszországi Föderáció törvényben írja elő (106-FZ) valamennyi pénzügyi szolgáltatónak, hogy azok számára, akik részt vesznek a "különleges katonai művelet"-ben, 2023. december 31-ig mentesülnie kell a hiteltörlesztés és kamatfizetés alól, ez alól nem tudják kivonni magukat.
Az OTP egyébként nem sokkal a háború kitörése után már bejelentette: „Oroszországi leánybankunk működését teljes mértékben alárendeljük a nemzetközi szankciós előírásoknak. Fokozatosan leépítjük a vállalati hitelportfóliónkat, nem fektetünk orosz állampapírokba, illetve ezek forgalmazását a teljes nemzetközi OTP Csoportban felfüggesztettük. Az OTP Bank Nyrt. nem nyújt finanszírozást oroszországi leánybankja számára.”
A bank keze mindenesetre meg van kötve. Mint éves jelentésükben is kiemelik, „a menedzsment az orosz operáció esetében továbbra is vizsgál minden stratégiai opciót, azonban egy 2022. októberi elnöki rendelet gyakorlatilag megtiltja a külföldi tulajdonú bankok eladását”. A vállalati hitelezés mindenesetre 75 százalékkal esett vissza a háború kitörése után, a leánybank eredménye pedig kevesebb mint a felére zuhant az elmúlt évben, miközben az OTP Core könyveiben levő orosz állampapírokra képzett értékvesztés több mint 30 milliárd forintot tesz ki.
Fontos azt is kiemelni, hogy az OTP semmilyen szankciós intézkedés alatt nem áll oroszországi operációja miatt, a bank a már idézett közleményében azt is tagadta, hogy olyan fontos piaci szereplője lenne az orosz bankszférának, mint a NAZK állítja. A Leave-Russia.org weboldal Financial Times-adatok alapján készített listájából az derül ki, hogy 2022 januári eszközállománya alapján az OTP a negyedik, ám ez mindössze 2,79 százalékos részesedést jelentett, jócskán lemaradva a top3-ban szereplő Raiffeisentől, Unicredittől és Citibanktól, amelyek együtt a piac kétharmadát adják – és amelyek közül egyedül a Raiffeisen szerepel a NAZK listáján.
Az OTP azt a vádat is elutasítja, hogy a megszállt Donyeckben és Luhanszkban működne. Ezt még a 2014-es annektálás idején – összhangban az uniós szankciókkal – leállították, és semmilyen formában nem ismerték el a megszállást – áll a közleményben, hozzátéve, a NAZK téves döntésének feltehetően az volt az alapja, hogy Oroszországban is van Donyeck nevű település, ahol valóban a közelmúltig volt - a nemzetközti szankcióknak megfelelően - működő OTP Bank fiók. Az OTP szerint a bankot feljelentő Olekszandr Dubinszkij kormánypárti parlamenti képviselő ezt keverhette össze az ukrajnai Donyeckkel.
De mi ez a lista, ami megkeseríti a legnagyobb magyar bank életét? Tényleg félreértések alapján lehet felkerülni rá? És milyen következményekkel jár, ha valaki felkerül rá?
A NAZK folyamatosan frissülő listáján a leírás alapján olyan külföldi cégek szerepelnek, amelyek „Oroszország agresszor államként való elismerése és az ellene bevezetett szankciók ellenére együttműködnek vele”. Az együttműködés azt jelenti, hogy „a köz- és a magánszférát kritikus javakkal és szolgáltatásokkal látják el, és hozzájárulnak az orosz költségvetéshez, ezzel pedig finanszírozzák a terrorizmust”.
Nos, ha azt vesszük, hogy az OTP az Oroszországban keletkezett nyereség után (3,6 milliárd forintnak megfelelő) társasági adót fizetett, az valóban az orosz büdzsébe vándorolt, ez azonban önmagában azt jelenti, hogy minden az országban működő, nyereséges cég alapból felkerülne az ukránok feketelistájára. Márpedig ilyenből szép számban akad: a hvg360-on még februárban írtunk arról, hogy az Oroszországban működő multik legtöbbje nem szakította meg a szálakat oroszországi leányvállalatával. Az arányokon persze lehet vitatkozni, éppen azért, mert van, aki a teljes kivonulást választotta, van, aki csak könyveiben nullázta le az orosz leány értékét, és van, aki valamelyik leányvállalatával „tért vissza” a szankciók alá vont államba. Egyes számítások szerint mindent egybevetve valójában a multik kevesebb mint tizede távozott Oroszországból.
Ehhez képest a NAZK listáján mindössze 26 intézmény szerepel. Ezek közül öt görög (TMS Tankers, Minerva Marines, Thenamaris, Delta Tankers, Dynacom), mind ellen az a vád, hogy részt vesznek az olaj nyersolaj külföldre szállításában. Érdemes tudni, hogy a görög flotta általában nagyon komoly szerepet tölt be a tengeri olajszállításban, a világ olaj- és olajtermék tengeri kereskedelmének 75 százalékát ilyen felségjelzés alatt szállítják.
Kína a lista második számú szereplője, az ázsiai szuperhatalom négy céggel képviselteti magát. A navigációs technológiákat fejlesztő Comnav amiatt, mert technológiáját orosz drónoknál használhatják, míg a China State Construction Engineering Corporation építőipari cég az ukránok szerint azzal érdemelte ki a listára kerülést, hogy aktívan kezd új lakásépítési projektekbe. A Xiaomi felkerülését azzal indokolták, hogy a cég megduplázta piaci részesedését az orosz okostelefon-piacon. Komoly növekedést ért el a negyedik szankció alá vont kínai cég, a Great Wall Motors autógyártó is, amelynek exportbevétele harmadát az orosz piacon szerezte tavaly – emelik ki.
Ott van a listán négy francia cég is, ezek közül a Leroy Merlin 143 barkácsüzletet működtet, bevétele után pedig adót fizet – szól az érvelés. Ez egyébként jobb híján több cég esetében is előjön, például az Yves Rocher-nél. Az Auchan esetében már konkrétabb vádak is felmerülnek, egy oknyomozó cikkre hivatkozva azt írják a lista készítői, hogy a kereskedelmi lánc humanitárius segélyként szállított élelmiszert az orosz hadseregnek. (A cég a februárban megjelent írás készítőinek tagadta, hogy bármilyen módon szállítana a hadseregnek.) A Bonduelle élelmiszerfeldolgozó esetében pedig egyenesen azt állítják, hogy karácsonyra ajándékcsomagokat küldött az orosz leányvállalat a fronton harcoló katonáknak, gyors győzelmet kívánva nekik. A cég cáfolta, hogy termékeik küldésében bármilyen szerepe lett volna.
A belga Openway ellen az a vád, hogy a Mastercard és a Visa kivonulása után részt vett az orosz fizetési rendszer, a Mir fejlesztésében, illetve abban, hogy ezen keresztül szankció alá vontak is folytathatták pénzügyi tevékenységeiket. Az Openway egyébként tavaly júniusban bejelentette távozását Oroszországból, a NAZK azonban azt állítja, „nem tudják megakadályozni korábbi ügyfeleiket abban, hogy a tőlük megvásárolt szoftvert használják”.
Az olasz Danieli acélfeldolgozással foglalkozik – márpedig az acélt tankokban is fel lehet használni – szól az érvelés. A szintén olasz cementgyártó, a Buzzi Unicem esetében azt vetik fel, ez a cég olyan állami cégekkel működik együtt, mint a Roszatom.
A brit tulajdonú Mondi négy oroszországi papírfeldolgozó üzeme közül az egyiket egy orosz oligarchának adta el, a másik három működik tovább - áll a lista indoklásában. Az észt eKassir pedig banki berendezéseket (például ATM-eket) gyárt, amelyek az oroszországi bankok működését segítik.
Az USA-ban bejegyzett Liberian International a világ kereskedelmihajó-flottájának 14 százalékát adja, a vád szerint hajóik is részt vesznek az orosz nyersolaj illegális kereskedelmében. A szintén amerikai Procter & Gamble háztartási eszközöket gyártó cég amiatt került a listára, mert nem szüntette be működését Oroszországban, akárcsak az SLB olajmezőket kiszolgáló cég, amely szankció alá vont vállalatokat segít a működésben eszközeivel – érvelnek.
A német Metro kereskedelmi láncnak nemcsak az oroszországi működést rótták fel, de azt is, hogy „amíg minden civilizált cég elutasítja a szankció alá vont Sberbank Mir kártyáinak elfogadását, a török Metróban továbbra is gond nélkül lehet fizetni ezekkel”.
A listán az OTP-n kívül szereplő egyetlen bank, az osztrák Raiffeisen oroszországi leányvállalatánál is felmerül az a vád, hogy kedvezményes hitelfelvételeket biztosít a háborúban résztvevőknek – erről az OTP azt nyilatkozta, hogy erre törvény kötelezi a pénzintézeteket.
Az ír Peninsula Petroleum azért került fel a listára, mert létesítményeinél tankolhatnak az orosz olajat szállító tankerek. Az indiai ipari konglomerátum, a CK Birla pedig alkatrészutánpótlást biztosít az orosz hadiipar számára a NAZK szerint.
A listánál azonban egy dolgot nem árt szem előtt tartani: az, hogy egy társaság vagy annak vezetői rákerülnek, semmilyen jogkövetkezménnyel nem jár. Így az OTP esetében is fontos, hogy ettől még nem került szankció alá, ugyanúgy folytathatja tevékenységét Ukrajnában is.
Arról, hogy ezt hogyan is kell elképzelni, az ukrajnai leánycég vezetője, Volodimir Mudrij beszélt nemrég a HVG-nek.
Hogy lehet egy bankot háborúban működtetni? - interjú az ukrajnai OTP vezérével
Az ukrán gazdaság nem állt át a készpénzhasználatra, mivel a kártyás fizetés biztonságosabb, a bankfiókok pedig túlbiztosítottan működnek. A banki dolgozók bejárnak a munkahelyükre - jobb, mint egyedül lenni otthon. A hétköznapokról beszélgettünk Volodimir Mudrijjal, az ukrajnai OTP vezérigazgatójával.