Miért pont ő lett a közgazdaságtan atyja? Háromszáz éve született Adam Smith
9 perc
2023.06.07. 07:10
A most háromszáz éve született Adam Smith nevével kezdődik a modern közgazdaságtan története – miközben nemhogy nem ő volt az első közgazdász, még csak az sem biztos, hogy most volt a születésének évfordulója. Persze az ünneplés jogos: mindannak, amit a mai gazdaságról tudunk, ő rakta le az alapjait, és még a piacgazdaság legnagyobb kritikusai is elismerik azt, amit ő leírt a rendszerről.
Ha bárki elkezdi bemutatni a közgazdaságtan alapjait és történelmét, szinte biztosra vehetjük, hogy az első tíz mondaton belül ott fog szerepelni Adam Smith neve. A tudomány és a művészetek nagyjai között ott vannak azok a különleges emberek, akiknek a nevét azok is ismerik, akik egyébként semmit nem konyítanak az adott területhez – nem kell érteni a fizikához, hogy mondjon valamit Einstein vagy Newton neve, a komolyzenét nem kedvelők is hallottak már Mozartról –, de a most 300 éve született skót közgazdász még hozzájuk képest is külön kategória: kész tényként kezeljük azt, hogy ő teremtette meg a modern közgazdaságtant. Miközben nyilvánvaló, hogy gazdaságról már előtte is sokan gondolkoztak és írtak. Miért épp Smith lett az, akit a kiindulópontnak tekintünk, mit tanulhatunk tőle, és mi az a műveiből, amin mostanra túlléptünk?
Pedig még csak a születése évfordulója sem fix, hogy most hétfőn volt: valójában csak egy erős tipp az, hogy 1723. június 5-én született. Annyit tudunk biztosan, hogy a gregorián naptárra átszámítva ezen a napon keresztelték meg (ráadásul akkor Skóciát még nem érte el a naptárreform, szóval június 16-a volt a papírjaiban), de hogy akkor már néhány napja megszületett-e vagy tényleg aznap látta meg a napvilágot, az soha nem fog kiderülni.
Van viszont egy nagyon fontos dátum, amit egész pontosan ismerünk: 1776. március 9-e. Ezen a napon jelent meg Smith főműve, A nemzetek gazdagsága – eredeti címén az akkori, díszesebb címadási szokások szerint Vizsgálódás a nemzetek gazdagságának természetéről és okairól, a modern közgazdaságtan egyes számú alapműve. És nem csak ősklasszikus, hanem mai szemmel olvasva is jó kiindulópont, ha meg akarjuk érteni, hogyan működik a kapitalizmus.
A könyv sok megállapítása ma már alapvetés, de akkoriban még hatalmas váltásnak számított. Az az előtti másfél-két évszázadban a merkantilista elmélet uralkodott: e szerint az az ország sikeres gazdaságilag, ahol sok nemesfém van, tehát úgy kell alakítani a kereskedelmet és a belső piac védelmét is, hogy minél több arany és ezüst érkezzen be, de minél kevesebb menjen ki onnan. Aztán Nagy-Britanniában egészen más irányba indultak el, és Smith jól fogta meg a lényeget: az mutatja egy ország általános fejlettségét, hogy az emberek munkája mennyire termelékeny és egyáltalán milyen sokan foglalkoznak termelőmunkával. Aztán évszázadokon át ez volt a kiindulópont a nyugati világban.