Sükösd Miklós: A Vogelgate az orbáni propagandaállam eszköze

10 perc

2024.11.24. 10:00

Az elmúlt hét magyar politikai kommunikációját a Vogel Evelin által titokban felvett, és a médiának stratégiailag terjesztett Magyar–Vogel-beszélgetések ügye dominálta. Egy azonosítatlan emailcímről pénteken küldték ki a hazai szerkesztőségeknek
a magánbeszélgetések ötödik részét. A rejtett mikrofonnal rögzített privát társalgások sokórás sorozatának szétküldése várhatóan még heteken át folytatódni fog. Felmerül a kérdés: mi a helyes eljárás ezeknek az irányítottan, ipari méretekben továbbított felvételeknek a forráskritikájánál? És ezzel összefüggésben milyen értelmezési kereteket érdemes alkalmaznunk a Vogelgate magyarázatánál? Vélemény.

Maximális respekt a hazai független, szabad lapoknak, médiának, újságíróknak. A demokráciát szűkítő, a médiaszabadságot elnyomó Orbán-rezsimben politikai ellenszélben, jogi nyomás és fenyegetés alatt, gazdasági kizsigerelés közepette, nemegyszer Pegasus szoftverrel és más eszközökkel lehallgatva, karaktergyilkosságok célpontjaiként dolgoznak. És mégis, tényfeltárással, hírekkel, elemzéssel leplezik le a hatalmi visszaéléseket, az elképesztő méretű és mélységű korrupciós ügyeket, a rezsim jog- és alkotmányellenes intézkedéseit, a szándékosan titokban tartott antidemokratikus, erkölcstelen kormányzati – és tágabban a politikai, közéleti – magatartást. A 444 írta meg először, hogy Novák Katalin köztársasági elnök Varga Judit volt igazságügy-miniszter ellenjegyzésével titokban kegyelmet adott egy pedofiltámogatónak. A leleplezés, valamint az RTL, a Telex és számos más szabad médiumnak az ügyhöz kapcsolódó tényfeltárása és hírei nyomán mindkét fideszes vezetőnek le kellett mondania, és távozniuk kellett a magyar közéletből. A pedofilbotrányban a Novák Katalin Raszputyinjaként kulcsszerepet játszó Balog Zoltán több független lap és tévé oknyomozása után szintén háttérbe szorult.

Mindez a magyar média történetének legfényesebb lapjaira tartozik. A Dunagate-botrány óta – amikor 1989 karácsonyán Lovas Zoltán újságíró és társa álruhában bejutva a Belügyminisztérium pincéjébe videón dokumentálta a búcsúzó rezsim titokban végzett hatalmas iratmegsemmisítő akcióját – nem volt ilyen nagy hatása egy konkrét ügyben a független médiának Magyarországon. Talán csak a Novák előtti fideszes köztársasági elnököt, Schmitt Pált megbuktató plágiumügy említhető ezzel egy szinten, amit a HVG robbantott 2012-ben.

Súlyos plágiumgyanú Schmitt Pál doktori értekezése körül

Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével – derítette ki a hvg.hu. A dolgozat ráadásul nem felel meg a doktori disszertáció alapvető követelményeinek sem, ennek ellenére summa cum laude minősítést kapott bírálóitól.

A független média 2024-es sikereinek elismerése mellett érdemes lehet néhány fontos és időszerű újságírói szakmai kérdést nyilvánosan megbeszélni. Ide tartozhat például az online portálok hírfolyamának és a közéleti napirend alakításának összefüggése, a deepfake és az álhírek terjedése, a tényfeltárás módszertana vagy a forró ügyek értelmezési kereteinek dilemmái. Ami ezekben a hónapokban a legfontosabb téma a magyar politikában: a pedofilbotrány után, annak hullámain érkező Magyar Péter az Orbán-rezsim eddigi legesélyesebb kihívója a NER megalapítása, 2010 óta. 2024 novemberére a Tisza Párt minden mérvadó közvélemény-kutatás szerint megelőzte az állampártot, a Fideszt. Ennek megfelelően az orbáni propagandaállam minden lehetséges módon Magyar lejáratására törekszik.

A karaktergyilkossági kísérletek legújabb hulláma a Magyar volt barátnője, Vogel Evelin által felvett és titkosított email-címekről a média szerkesztőségeinek rendszeresen továbbított magánbeszélgetések sorozata. Jelenleg úgy tűnik: a rejtett mikrofonnal felvett magánbeszélgetések szerkesztőségek számára való szétküldése alighanem még heteken át folytatódni fog. Felmerül a kérdés: mi a helyes újságírói eljárás ezeknek az ipari méretekben továbbított felvételeknek a forrásvizsgálatánál, forráskritikájánál és ezzel összefüggő értelmezési, keretezési kérdéseknél?