Nyomja a vállad a világ súlya? Az önkénteskedéssel magadat is megmentheted
Megoldást jelenthet a magányra, de segíthet a kiégéssel és a depresszióval küzdőknek is visszatalálni magukhoz és másokhoz.
Nobel-békedíj, befektetési lehetőségek, kőolaj, földgáz, hízelgés, családi indíttatás? Több oka is lehet annak, hogy a januárban hivatalba lépő Donald Trump megválasztott amerikai elnök figyelmét a közel-keleti konfliktusok közül különösen kiérdemelte a szaúdi–izraeli kapcsolatok normalizálása. Trump minden bizonnyal szeretné bővíteni a 2017–2021 közötti első elnöksége alatt tető alá hozott Ábrahám-megállapodásokat, amelyek keretében az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein is kibékült a zsidó állammal.
De a Közel-Kelet azóta sokat változott a palesztin Hamász Izrael ellen 2023. október 7-én indított terrortámadásával, a pusztító gázai háborúval, a libanoni Hezbollah térdre kényszerítésével, Irán meggyengülésével és a szíriai rezsimváltással. És
változott Mohamed szaúdi trónörökös, a de facto uralkodó is,
aki a muszlim országok rijádi novemberi csúcstalálkozóján tőle szokatlanul arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy kényszerítse Izraelt a „testvéri iráni iszlamista köztársaság szuverenitásának tiszteletben tartására”. És először az utóbbi jó 14 hónapban „kollektív népirtásnak” nevezte, amit Izrael a Gázai övezetben tesz.
