Karácsonyi pihenés: belebetegszünk, mire eljön a szabadság

Magyarországon áll le a leginkább az élet, itt megy szabadságra a legtöbb munkavállaló az év végén Eurostat 2022-es adatai szerint. A magyar munkavállalók majdnem 14 százaléka kap szabadságot ilyenkor, ez az arány 4-7% százalék körül mozog Spanyolországban, Belgiumban, Finnországban vagy Horvátországban. Hozzánk legközelebb a csehek (10 százalékos szabadságolás) és a szlovákok állnak (11 százaléknyi pihenő munkavállaló). A képet árnyalja, hogy az ilyenkor nem dolgozó magyarok alig több mint fele van ténylegesen, jogi értelemben vett szabadságon, ugyanis 40 százalékuk táppénzre, azaz betegszabadságra megy.

A statisztikák szerint év végére „belebetegszünk” a munkába, pedig az itteni jogszabályok az európai átlaghoz hasonló pihenési lehetőségeket biztosítanak. Ausztriában, Dániában, Norvégiában, Svédországban és Franciaországban 25 napot, Luxemburgban 26, Finnországban 24, Észtországban pedig 28 napot tölthetnek a dolgozók fizetett szabadságon. Lengyelországban 26, Görögországban a 10 évnél hosszabb munkaviszonnyal rendelkezőknek 24 nap jár.

Magyarországon legalább két hét folyamatos szabadságot kell biztosítani a munkavállalónak – emlékeztet Békési Gábor munkajogi szakértő, és további 6 napot lehet, különböző ütemezéssel pihenéssel tölteni. 13 nap ütemezéséről a munkáltató, 7-ről a munkavállaló dönt, hacsak nem egyeznek meg közösen más beosztásról.

Az élet azonban gyakran fölülírja a jogi kereteket. A gyerekes szülők esetében például a gyerek ellátása, programja határozza meg, mikor kérnek szabadságot. Általában többször, rövidebb időt vesznek igénybe, és ebből a szempontból a magyar cégek rugalmasak – osztja meg tapasztalatait Kozma Zsolt az Y és Z generációs munkavállalókat tömörítő Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezet (ÉTMOSZ) elnöke.

Horvátországi nyaralás Rijeka közelében

AFP / Denis Lovrovic

Míg Magyarországon a téli ünnepkör a szabadságolós csúcsidő, addig a déli országokban a nyár végén áll le több hétre át a munka.

Nem mindig munkaszervezési okok döntenek a szabadságolásról. Vannak országok, ahol a vallási szokások fölülírják a munkáltatói szándékokat. Az ortodox Cipruson és Görögországban például Szűz Mária mennybemenetelének augusztus végi ünnepén tömegek teszik le a munkát. Ehhez hasonló ritmusban áll le az élet Spanyolországban vagy Olaszországban – az augusztus közepi leállás itt a 18. századra nyúlik vissza, és érvényes nemcsak az ipari központokra, de a teljes agráriumra is, emlékeztet a cseh Deník Referendum című lap.

Bár tradicionálisan Magyarországon is kiemelkedően fontos az augusztus végi szabadságolás, az államalapítás ünnepéhez kötődő leállás csupán egy-két napos. A hosszabb pihenés ütemezését a nagy iparvállalatok, például az autóipar diktálja – magyarázta a Közép-Európai Munkaügyi Intézet kutatója, Meszmann Tibor. Mint mondja, az utóbbi évek gazdasági válságai miatt zsugorodik a termékpiac, csökkennek a megrendelések – és ezzel egyenes arányban nő a téli kényszerleállás és az azzal járó szabadságolások hossza. Amikor viszont dolgozni kell, akkor nagy a magyar munkavállalók megterhelése. A német cégek a recesszió miatt egyre több munkafolyamatot szerveznek ki az alacsonyabb munkabérrel dolgoztató leányvállalatokhoz – például hozzánk, így válnak az itt dolgozók túlterheltté.

Az ETMOSZ elnöke úgy véli, a szabadság és munkával töltött idő rossz elosztása is hozzájárul az emberek kimerüléséhez. A szabadság „ára”, hogy akár egy hetet is lehet pihenő nap nélkül dolgozni, vagy akár 72 órán át is szolgálatban lehet a munkavállaló. Hiába megy el valaki szabadságra, ha akár 400 órányi túlórát is ledolgoztatnak vele – teszi hozzá Kozma Zsolt. A túlórák számát Spanyolországban 80, Olaszországban 250, Franciaországban 220 órányi munkavégzésban maximalizálták.

Dolgozók egy gyárban

Reviczky Zsolt

„Az olaszok, spanyolok vagy franciák számára a vakáció inkább a családi együttlét ideje, amikor tényleg, nyugodtan, jól szervezett körülmények között együtt lehetnek a rokonok” – magyarázza a szabadságolási kultúra alakulását a déli országokban Giulia Miazzo, egy spanyol munkaügyi tanácsadó cég, a PayFit humánerőforrás-vezetője.

Kápolnás Vera, a rugalmas foglalkoztatásra specializálódott Office at Home tanácsadócég elnöke ezzel szemben azt állítja, a magyar év végi szabadságolás különböző személyes kötelezettségekkel, családlátogatással, ügyintézéssel terhelt, stresszes időszak. A szezonális vakációhullám egyszerre ér el mindenkit Magyarországon, a két ünnep között gyakran akkor is pihenőszabadságra mennek az észszerűtlen munkamegosztás miatt az emberek, ha egyébként nem akarnának, vagy nincs lehetőségük valóban kikapcsolódni.

Csehországban a szabadságszervezés – hasonlóan a francia, spanyol mintákhoz – össztársadalmi feladat. A csehek az iskolai szüneteket is regionálisan osztják el, hogy a különböző térségekben élő családok, rotációs rendben, felváltva mehessenek, a nekik legmegfelelőbb időben, a legmegfelelőbb körülmények között pihenni.

Nyitóképünkön karácsonyfa a Nyugati-pályaudvaron 2024-ben. Fotó: Reviczky Zsolt

Ez a cikk az európai PULSE-projekt keretében készült Petr Jedlička (Deník Referendum/Csehország), Filippo Sconza (OBCT/Olaszország), Eva Papadopoulou (Ef.Syn./Görögország), El Confidencial/Spanyolország, Parászka Boróka, Kuglics Sarolta (HVG/Magyarország) közreműködésével.