Kell-e félni egy újabb energiaválságtól az ukrán gázstop miatt?

7 perc

2025.01.16. 15:55

2025.01.16. 18:58

Az orosz gáz európai tranzitjának beszüntetéséről hozott ukrán döntés nem fenyegeti az EU ellátásbiztonságát, legfeljebb az útvonalak változnak, és néhány év múlva már komoly gázfelesleg alakulhat ki.

A gázár most éppen emelkedőben van, ugyanis minden zavar felnyomja az árat. Az amszterdami gáztőzsdén (TTF) 50 euró környékén van a megawattóránkénti kurzus, de ez részben annak a következménye, hogy az időjárás kicsit hidegebb, és kevésbé vannak feltöltve a tárolók, mint tavaly. „A piac imádja a pánikot, a kereskedők ebből élnek, de a valóságban nincs veszélyben az európai ellátás. Igaz, december közepén még negyven euró környékén mozgott az ár, de a mostani szint is nagyon messze van attól a több mint háromszáztól, amennyire 2022 elején, az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdetekor ugrott fel” – mondta a HVG-nek Holoda Attila energetikai szakértő.

Az időjárástól függ, mennyire lesz nyugodt az idei év az energiapiacokon

A HVG-nek nyilatkozó szakértő szerint a sok eső és hó egyelőre kedvező az energiapiacnak, az pedig biztosra vehető, hogy a 2024-es esztendő is a gázról szól majd. Elvileg újra lehet szélerőműveket építeni, a napelemes háztartások csatlakozhatnak a hálózathoz.

EU-s források szerint a közép-európai gázkereskedő és gázfelhasználó cégek hosszú hónapok óta lobbiztak Brüsszelben azért, hogy az Európai Bizottság vegye rá Ukrajnát az oroszokkal 2019-ben kötött tranzitszerződés meghosszabbítására. A magyar, szlovák, osztrák és olasz cégek szerint ugyanis a kijevi döntés – amely Ukrajna számára az évente közel egymilliárd dollárt hozó tranzitdíj elvesztését jelenti – megnehezíti a térség gázellátását.

A lobbizás hatékonyságát csökkentette, hogy menet közben több ország és jelentős cég kivonult a győzködésből: többek között a cseh, a lengyel, az ukrán és a moldovai energiavállalatok azok, amelyek csak a Brüsszelnek címzett első leveleket írták alá, ám nem szerepelnek a napokban nyilvánosságra került végleges dokumentum szerzői között. A lobbizás mögött elsősorban Szlovákia állt, ám a végül kimaradtak azért léptek vissza, mert nem tartották teljesen jogosnak a Pozsony által hangoztatott érveket. Viszont elfogadták azt az ukrán magyarázatot, amely szerint erkölcsi szempontból vállalhatatlan, hogy Kijev minden hónapban kiállít egy számlát annak a Gazpromnak, amely a bevételeivel az Ukrajna elleni orosz agresszió egyik fő finanszírozója.

Ráadásul Kijev az utolsó pillanatban kompromisszumot ajánlott. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő közölte, ők készek úgy meghosszabbítani a tranzitszerződést, ha a gázért fizetett összegeket – évente mintegy ötmilliárd dollárt – külön számlán gyűjtik, s azt csak az Ukrajna elleni agresszió beszüntetése után utalják át Moszkvának. A javaslatot a Kreml elutasította, Vlagyimir Putyin elnök közölte, nincs lehetőség a megállapodás szövegének megváltoztatására.

Robert Fico szlovák kormányfő – aki közismerten Moszkva-barát politikát folytat, és Orbán Viktorhoz hasonlóan kapitulációval egyenértékű „békét” akar Kijevre erőltetni – arról beszélt, hogy az ukrán döntés tízmilliárd eurós veszteséget okoz az EU-nak, és tovább csökkenti az unió versenyképességét. Fico egyben azt is közölte, hogy válaszlépésként Pozsony felfüggesztheti az ukrajnai áramexportot.