Mi baj lehet abból, hogy betiltják a TikTokot, még akkor is, ha órákkal később visszaengedik?

Az új amerikai elnök nulladik napi intézkedéseként már vasárnap haladékot ígért a kínai ByteDance-nek arra, hogy amerikai tulajdonosnak értékesítse helyi TikTok-érdekeltségét, hétfői beiktatása után elfogadott első rendeletei közé pedig valóban bekerült az, hogy 75 napos haladékot ad az eladást előíró “szerencsétlen intézkedés” alkalmazása alól.

Trump ígéretére és döntésére nem sokan kapták volna fel a fejüket, miután az Egyesült Államok politikusai – pártállástól függetlenül – már évek óta kitartóan kardoskodnak a kínai videómegosztó megrendszabályozása mellett. Ám úgy már kifejezetten izgalmas fordulat Donald Trump ígérete, hogy magyar idő szerint vasárnap hajnalban, Joe Biden elnök regnálásának utolsó hétvégéjén valóban elérhetetlenné vált az országban mintegy 170 millió felhasználóval bíró alkalmazás. Majd vasárnap estére, Trump kommünikéje után visszakapcsolták. Pedig éppen ő volt az, aki nemzetbiztonsági okokra hivatkozva 2020-ban még úgy fogalmazott:

„Ami pedig a TikTokot illeti, betiltjuk az Egyesült Államokban. Megvan hozzá a felhatalmazásom.”

Még szombaton sem mindenki hitte el, hogy az elsötétítés valóban megtörténhet. Nem jogi aggályok miatt, a jogi akadályok ugyanis sorra hárultak el a tilalom elől, legutóbb pénteken az amerikai legfelső bíróság egyhangú határozatával. Ám a TikTok mégiscsak évek óta a világ legnépszerűbb alkalmazása, sokak által hetente vagy akár naponta órákon át pörgetett felület, ahol a körültekintően megírt algoritmusok segítségével könnyen belecsúszhat az ember az értékes tartalmak mellett a könnyed szórakoztatásba.

Legtöbbször aranyos szamarak és macskák bizonygatják igazukat, egy hete felkapott lányok és fiúk táncolnak két hete felkapott zenés koreográfiára, és lakótelepi Coelhók igyekeznek megértetni tanultabb társaikkal, hogy a világ működése igenis összefoglalható két mondatban.

Az amerikai politikusok persze nem ebben látják a nemzetbiztonsági kockázatot, hanem abban, hogy a hazai ByteDance-felhasználók – köztük szövetségi alkalmazottak, valamint kisebb és nagyobb vállalatok befolyással bíró vezetői – mindennapos aktivitásairól szerez információkat, amelyeket átad a kínai államnak, az pedig rossz célokra használhatja fel az adatokat. A másik vád, hogy a TikTok algoritmusai széles tömegek véleményének – akár kínai érdekek mentén történő – befolyásolására is alkalmas.

Ilyesmi a világ bármely országában elhangozhat egy másik állam területén fejlesztett alkalmazásról, és el is szokott. Hasonló indoklással Oroszországban a háború kitörése után betiltották például az amerikai Facebookot, tavaly decemberben a japán Vibert; Iránban üzemszerűen nem működnek az amerikai közösségi szolgáltatások (sem), mások mellett például a YouTube és az X.