Három évvel ezelőtt a Dakkai Egyetem szociológushallgatójaként abból írta az alapdiplomájához szükséges disszertációját, hogy miért nem érte el a célját egyetlen diákmegmozdulás sem Bangladesben. Nahid Iszlam akkor talán nem is gondolta volna, hogy 26 évesen a tavaly nyári felkelés egyik arca lesz, aki történelmet csinál. Azt meg végképp nem, hogy a múlt héten – a 84 éves Nobel-békedíjas Mohamed Junusz átmeneti kormányában – már az információs, távközlési és postai minisztérium irányítójaként a bangladesi sajtó képviselőinek tart előadást.
Vazed Haszina 15 éven át állt Banglades élén, az egyre autokratikusabbá váló hatalmát végül a korábban sokat bírált kvótarendszer visszaállítása miatt kirobbant tüntetések döntötték meg.
Arra kérte a régi rendszert kiszolgáló orgánumok szerkesztőit, hogy
tartsanak önvizsgálatot a júliusi mozgalomban játszott szerepükről.
Egyúttal figyelmeztette Újdelhit, hogy az indiai kormány felelőssége, ha a 15 évi regnálás után tavaly augusztusban Indiába menekült Sejk Haszina egykori kormányfő politikai szervezkedésbe kezd. „Haszina vérszívó és pszichopata” – mondta róla még tavaly egy interjúban.
Amikor kiderül, hogy egy egyházi személy kiskorúakkal szemben szeméremsértő módon viselkedett, a botrányokat rendszerint nagy médiazaj kíséri, és ma már a gyanúba kerültek felfüggesztése is rutinszerűen megtörténik, de az egyházi és világi eljárások eredményét többnyire lehetetlen kideríteni.
A világ egyik legismertebb séfjét is fiát a menü összeállításáról, az öröklés terhéről, egymással való viszonyukról és arról is kérdeztük, milyen kést használnak. Arról is szó esett, hogy miben erősek a budapesti piacok.