Pénzeső – Lesz? Nem lesz? Mi lesz?

Az idén a Demján Sándor Program (DSP) keretében 1400 milliárd forint érhető el a vállalkozások számára. Hatalmas összeg ez? Ha ahhoz viszonyítjuk, hogy a 2014-2020-as uniós ciklusban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban 1017 milliárd forint forráshoz jutottak a kis- és középvállalkozások, igen. Lehet örülni? Vállalkozás vezetőjeként, persze. Az azonban, ha ez a pénzeső egy év alatt valóban a gazdaságra ömlik, feladja a leckét azoknak, akik a pályázatokon indulni akarnak. Sok program indul egyszerre, az eddigi tapasztalatok alapján menet közben is gyakran változó feltételekkel.

Célok – elérhető források

A DSP meghirdetett célja a hazai kis- és középvállalatok (kkv-k) helyzetének javítása és versenyképességének fejlesztése. Konkrétabban: méretük megduplázása, exportképességük növelése, illetve külpiaci megjelenésük támogatása.

A programhoz kapcsolódó hívószavakat érdemes ki is emelni: technológiai fejlesztés, energetikai korszerűsítés, digitalizáció, innováció, exportélénkítés, hazai vállalatok külpiaci megjelenésének támogatása – ezekre a célokra van és lesz pályázat.

Jó hír, hogy ismét vannak vissza nem térítendő támogatások, a fővárosi vállalkozások számára elérhetők források, és egyes iparágak szereplőinek kizárása sem jellemző, mint korábban gyakran. Méret alapján is széles a paletta: a legkisebb vállalkozások is találhatnak lehetőséget (például a Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja programban).

Érdemes azonban kiemelni (főként annak okán, hogy az elmúlt évek válságkezelése nem erről szólt), hogy a DSP révén a jól működő vállalkozások esélyeinek javítása a cél. Veszteséggel működőknek ezek a programok nem jelentenek segítséget. Az eredménytermelő képesség pedig általában behatárolja azt az összeget, amennyi forrást a cég igényelhet.

Dominálnak a kedvezményes hitelek

Bár a legnagyobb érdeklődés a vissza nem térítendő támogatásokra van, súlyuk a program egészéhez viszonyítva egyelőre csekély, és itt óriási a verseny is. Az 1+1 Beruházásélénkítő Támogatási Programban például, ahol a beruházás 50 százalékára, 5–200 millió forint közötti támogatást lehetett igényelni, 6800-an regisztráltak. Végül 1885 pályázó (az érdeklődők alig több mint negyede) adta be a kérelmét, 137 milliárd forintot lekötve, ami 2,85-szöröse a rendelkezésre álló keretnek. A feltételeket a kérelmek beadásáig többször módosították, ezek sorában derült ki az is, hogy az eredetileg kétfordulósra tervezett pályázaton második forduló nem lesz.

Ezeket az eredményeket látva, legalább a megfontolás szintjén érdemes más megoldásokat is vizsgálni. A visszatérítendő támogatásoknál (a kedvezményes hiteleknél) jóval kisebb a tülekedés, a keretek is magasabbak, így kisebb az esélye annak, hogy gyorsan kimerülnek.

A kedvezményes hitelek között van szinte költségmentes konstrukció is. A KKV Technológia Plusz Hitelprogramban technológiai és szervezeti fejlesztésre érhető el nulla százalékos kamatozású kölcsön, és a megszokott egyéb banki költségekkel sem kell számolni. Budapesten megvalósuló projekteknél 5–75, egyéb helyszíneken 10–150 millió forint igényelhető, 10 százalék önerővel. Februártól ráadásul kezdő vállalkozások is adhatnak be kérelmet maximum 25 millió forint összegre.

Nem nulla százalékos, de márciustól a korábbiaknál is alacsonyabb, fix évi 3 százalékos kamattal érhetőek el a Széchenyi Kártya Program beruházásra fordítható konstrukciói. Kedvezményes kamattal folyósítja az EXIM exportösztönző konstrukcióit. A Demján Sándor Tőkeprogramban pedig 5 százalékos kamat mellett juthatnak majd 6 éves időtartamra 100–200 millió forintos fejlesztési forráshoz a vállalkozások.

A már futó programokról az innen elérhető táblázatból lehet tájékozódni. Az adatokat folyamatosan frissítjük.

Pályázni – hogyan?

A fentiek alapján nem érdemes a pályázatokra várni azzal a szándékkal, hogy a vállalkozás majd a kiírás feltételeihez igazítja terveit – idő sem lenne erre. Ehelyett a DSP kitűzött céljai (technológiai fejlesztés, innováció, exportbővítés stb.) mentén célszerű átgondolni, hogy van-e olyan ezek között, amely a vállalkozás hosszú távú céljaiba illeszkedik, majd ehhez, az üzleti megfontolásokkal is alátámasztott projekthez megkeresni az optimális finanszírozási formát.

Ez az út időben, energiaráfordításban és várható eredményében is kedvezőbb megoldást eredményezhet. Megalapozott (üzleti számításokkal is alátámasztott) projektekkel jobb pontszám érhető el a pályázatokon, a kedvezményes hiteleket folyósító bankok pedig versengenek azokért a vállalkozásokért, amelyek az ilyen tervek megvalósítására keresnek finanszírozást.

Ajánlott tartalom:

Hogyan készíthető fel a vállalkozásunk egy sikeres hitelfelvételre c. kérdés-válasz.