Nem csak elhalasztják a szülést a magyar nők, egyre többen teljesen le is tesznek róla

„Példa nélküli a világban, amennyit a magyar kormány a családokra költ” – méltatta nemrég a világhírű pszichológus, Jordan Peterson a konzervatív ARC konferencián Londonban Magyarországot. Pár nappal később Orbán Viktor bejelentette a két- és háromgyermekes anyák életük végéig tartó személyijövedelemadó-mentességéért indított programját, ami 1 milliónál is több nőt fog majd érinteni, ha megvalósul. Arról azonban aligha értesültek a magyar családpolitikát méltató más külföldi ultrakonzervatívok, hogy az eddigi erőfeszítések nem sok tartós eredményre vezettek. Legalábbis ha valóban a gyerekvállalás növelése, nem pedig a szavazatszerzés a Fidesz család- és adópolitikájának fő célja.

„A 2021-es termékenységi csúcsot követően mind a születések száma, mind pedig a teljes termékenységi arányszámmal mért termékenységi hajlandóság csökkent” – ez a legfőbb megállapítása Spéder Zsolt demográfus Gyermekvállalás című tanulmányának, amely a Népességtudományi Kutatóintézet Demográfiai Portré sorozatának legfrissebb számában olvasható. Most, amikor a kormány a kétgyermekes anyákat is beemelte a kiemelkedően támogatott körbe, különösen érdekes a dolgozat másik állítása, miszerint

Magyarországon tovább nőtt a gyermektelen és az egygyermekes családmodell népszerűsége – alapvetően a kétgyermekes modell rovására.

Demográfiai szempontból már 2023 sem volt egy „sikeres” év – csak 85 225 gyermek született –, tavaly viszont még ennél is kevesebb, 77 500. Ez 1949 óta, amióta vezetik a statisztikát, a legalacsonyabb születésszám (a negatív „rekordot” azóta megdöntötte az idei év első hónapja: januárban mindössze 6367 újszülött látta meg a napvilágot). Ráadásul a teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke is csökkent: 2023-ban 1,51-re, 2024-ben 1,38-ra. A két mutató alakulása persze nem esik szükségszerűen egybe, hiszen a születések száma nagyban függ az úgynevezett szülőképes korú nők, ezen belül is a 20–39 évesek számának alakulásától. Vagyis – figyelmeztet Spéder – még a gyermekvállalási kedv növekedése esetén is elképzelhető a születésszám csökkenése.

A 20–39 éves nők tábora 2021 és 2022 között 16 ezerrel csökkent, ami az azt követő évben is hasonló nagyságrendű volt. Csakhogy nem lehet mindent erre fogni: az elmúlt két évben a születésszám alakulásában a gyermekvállalási szándék visszaesése is szerepet játszott. Meglepő, de az ilyen szempontból aktívabb, 35–39 éves nők körében csökkent a termékenység, ami a demográfus szerint nem időzítési folyamatra utal. Vagyis nem arról van szó, hogy elhalasztják a szülést, hanem arról, hogy letettek a (további) gyermekvállalásról.