Mennyivel drágul a bankolás a vállalkozásoknak?

Az átlagos éves infláció tavaly 3,7 százalék volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint. Az ezzel egyező mértékű díjemelés mértéke nem túl magas, hatása azonban nem elhanyagolható. Különösen annak fényében nem az, hogy a legtöbb vállalkozási forma esetében a céges bankszámla megléte jogszabályi előírás, a számlákhoz kapcsolódó költségekkel, illetve azok változásával muszáj kalkulálni.

Egy kisebb, 100 millió forintos éves árbevétellel rendelkező vállalkozásnál a banki költségek a tranzakciós illeték nélkül is elérhetik a bevételek 3 százalékát – a 3,7 százalékos emeléssel a tavalyi 3 millióról az idén 3 millió 111 ezer forintra nőhet. Ez önmagában százezer forint feletti többlet bankköltséget jelentene, azt feltételezve, hogy a díjemelés teljes egészében lecsapódik a cég banki költségeiben.

Megérkezett az inflációkövető díjemelés

A legtöbb bank évente, a tél végén, tavasz elején emeli a vállalkozói számlákhoz kapcsolódó díjakat az előző év fogyasztói árindexének – azaz az éves átlagos inflációnak – megfelelő mértékben a díjait.

Ezt a díjemelést az idén már kilenc bank be is jelentette:

• CIB Bank – 2025. április 1-től,
• Gránit Bank – 2025. április 15-től (két számlacsomagnál),
• KDB Bank – 2025. április 1-től,
• K&H Bank – 2025. április 7-től,
• MBH Bank – 2025. április 12-től,
• Oberbank – 2025. április 1-től,
• OTP Bank – 2025. február 15-től,
• Polgári Bank – 2025. április 1-től,
• Raiffeisen Bank – 2025. április 1-től,
• UniCredit Bank – 2025. március 1-től.

A nagyobb bankok mellett tehát számos kisebb pénzintézet is döntött a díjemelésről. Az Erste Bank és a MagNet Bank az a két pénzintézet, ahol a vállalkozói számlák díjemeléséről eddig nem jelent meg semmi, ez azonban nem azt jelenti, hogy itt nem változnak majd a díjak, ezen pénzintézetek később is bejelenthetik az áremelést.

Az inflációkövető díjemelés rendszeres, évente lehet vele számolni, akkor miért lepődnek meg ezen idén a piaci szereplők?

Az elmúlt időszak igencsak különleges volt, hiszen tavaly két lépésben megemelték a tranzakciós illetéket:

• 2024. augusztus elsejétől az átutalások, értékpapír-műveletek és postai befizetések esetében az adókulcs 0,3 százalékról 0,45 százalékra emelkedett. További változás volt, hogy az egy tranzakcióra kivethető adó plafonja 10 ezer forintról 20 ezer forintra nőtt.
• 2024. augusztus elsejétől a készpénzfelvételhez kapcsolódó tranzakciós illeték szintén magasabb lett: a korábbi 0,6 százalékos mérték helyett már 0,9 százalékot kell megfizetniük az ügyfeleknek.
• 2024. október elsejétől a devizaváltással járó műveletekre kiegészítő tranzakciós illetéket vezettek be. Ennek mértéke 0,45 százalék, maximum 20 ezer forint. Ezt a normál tranzakciós illetéken felül kell megfizetni.

Márpedig ezen adóemeléseket már a tavalyi évben áthárították a bankok a vállalati ügyfeleikre. Vagyis a vállalkozások az ősz végére épphogy túljutottak egy díjemelési hullámon, amikor megérkezett a „szokásos” infláció miatti drágulás is.

Jöhetnek pozitív változások is

A vállalati bankszámlapiac sokkal összetettebb annál, hogy a bankok évente az infláció mértékével, vagy épp más adóváltozásnak megfelelően módosítják a díjakat. Elég jelentős a verseny a pénzintézetek között a vállalati ügyfelekért, különösen a nagyobb forgalmat lebonyolító cégekért.

Ebben a helyzetben megjelentek már olyan ajánlatok, amelyek átmenetileg kedvezményes, akár díjmentes számlavezetést biztosítanak. Vagy épp az elektronikus csatornán megadott átutalási megbízásokért nem számítanak fel költséget egyes csomagoknál. Várhatóan az ilyen akciók, egyedi ajánlatok száma is növekedni fog.

Mit érdemes tenniük a cégeknek ebben a helyzetben?

A vállalkozásoknak – ahogy a magánszemélyeknek is – érdemes időnként szétnézniük a piacon, megvizsgálva, hogy megfelelő számlával rendelkeznek-e.

Milyen időközönként érdemes megvizsgálni a helyzetet?

• Alapvetően évente érdemes megvizsgálni, milyen ajánlatok érhetők el, így az új akciók, kedvezményes csomagok nem kerülhetik el a vállalkozások figyelmét.
• Ha a cég helyzete jelentősen megváltozik, akkor is érdemes „rendkívüli vizsgálatot” tartani. Ilyen lehet például, ha a forgalom jelentősen megugrik, vagy éppen a vállalkozás kilép a nemzetközi piacra. Ebben a helyzetben ugyanis a megnövekedett forgalom, vagy a több devizaváltással járó tranzakció miatt könnyen lehet, hogy már egy másik számlacsomag lenne az ideális a vállalkozásnak.

Érdemes mindenképpen több ajánlatot bekérni, megversenyeztetni a bankokat, így nyerhető el a legkedvezőbb ár. Az infláció miatti áremelés remek apropója lehet ennek a vizsgálatnak, de azt látni kell, hogy nagyságrendileg minden bank végrehajtja ezt a díjemelést, vagyis ez az áthárítás nem lehet alapja a bankváltásnak.

Sőt, még tévútra is vihet, hiszen azon bankok átmenetileg vonzóbbnak tűnhetnek, amelyek későbbre ütemezik a díjemelést. Az pedig komoly bosszúságot okozhat, ha a bankváltást követően derül ki, hogy az új csomag esetében is jön a díjemelés. Éppen ezért ilyen helyzetben az új csomag kiválasztásakor a jelenleg érvényes hirdetmények mellett a jövőben hatályba lépő tervezett változásokról szóló kondíciós listákat is át kell böngészni.

Hasznos volt a cikkünk? Iratkozzon fel az Útmutató cégvezetőknek hírösszefoglalóra, és rendszeresen küldünk hasonlóan értékes tartalmakat.