Több száz áldozattal járó, kiterjedt katonai csapásokkal szakította meg Izrael a két hónapja tartó gázai tűzszünetet. Amíg nincs válasz arra, ki kormányozza és építi újjá a Gázai övezetet, addig esélytelen a tartós fegyvernyugvás. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőnek belpolitikai szempontból is jól jöhet a háború folytatása, miközben az izraeli kormány halogatja a Hamász közel másfél évvel ezelőtti terrortámadásának kivizsgálását.
A két hónapja többé-kevésbé betartott tűzszünet teljes összeomlásához vezethet, hogy Izrael keddre virradóra nagyszabású légi és tüzérségi csapásokat mért a Gázai övezet több pontjára, és palesztin illetékesek szerint több mint négyszázan életüket vesztették. Izrael azzal indokolta az USA-val egyeztetett katonai akciót, hogy a Hamász visszautasított minden javaslatot a tűzszünet folytatására és a maradék 59 túsz elengedésére. Izrael a jelek szerint így akar nyomást gyakorolni a szélsőséges palesztin szervezetre, hogy fogadja el a zsidó állam feltételeit.
A tűzszünet január 19-ei kezdete óta eddig nagyobb harci tevékenységekre nem került sor, de Izrael most újabb evakuálási utasításokat is adott a palesztinoknak, ami azt jelezheti, hogy az izraeli hadsereg a szárazföldi hadműveleteket is felújítja. Félő, hogy a keddi izraeli támadást követően – közel másfél évvel a Hamász 2023. október 7-ei terrortámadása után – sem hallgatnak el a fegyverek, folytatódik a háború, vagy egyfajta alacsonyabb intenzitású katonai konfliktus állandósul. A Hamász az első órákban nem válaszolt az izraeli csapásokra, elemzők szerint halványt esélyt szolgáltatva arra, hogy visszalépjenek a totális háború folytatásától.
A katari Doha után a hét elején még Kairóban egyeztettek a felek, de eltérő elképzelésekkel. Izrael a tűzszünet első szakaszát hosszabbítaná meg a zsidó húsvét végéig, azaz április közepéig, és ezalatt további túszok szabadon engedését követeli palesztin foglyokért cserébe. A Hamász az eredeti megállapodás értelmében a tűzszünet második szakaszáról tárgyalna, amelynek során Izrael kivonulna a Gázai övezetből az összes túszért cserébe.
De Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő nem akarja feladni a Gázai övezet katonai-biztonsági ellenőrzését, a Hamász pedig aligha engedné el az összes túszt anélkül, hogy kőkemény garanciát kapna a háború leállításáról.
A tűzszüneti tárgyalások azért is jutottak zsákutcába, mert egyelőre nincs válasz az egyik legalapvetőbb kérdésre: ki fogja kormányozni az övezetet, illetve ki irányítja és finanszírozza majd az újjáépítést. Tervben nincs hiány, Donald Trump amerikai elnöktől kezdve Izraelen át az arab országokig minden érintettnek van rendezési elképzelése a Gázai övezet jövőjét illetően, de egyik sem tűnik életképesnek.
A világ legnagyobb húsipari cége, a brazil JBS a New York-i tőzsdére lépett, hogy finanszírozza a további növekedését. A zilált múltú vállalatot rendre megtalálják környezetvédők, politikusok és piacfelügyeletek.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
„Elértük a határt, szürkeségben mi vagyunk élen” – énekli Zentai Márk, aki a Mörk leállása óta szólóban zenél. Az új dal címe Szabadon, és a részben a Pride felvonuláson forgatott klipje a HVG-n látható először.
A „jogosulatlan” kriptováltás bekerült a Btk-ba, azonnali hatállyal leállították.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Néhány szón, gesztuson múlt 1990-ben, hogy nem borította el Erdélyt az erőszak.
