Hiába ígérte Orbán, hogy minden EU-pénzt hazahoz, minden jel szerint a magyar kormány végképp veszni hagy 10 milliárd eurónyi uniós forrást

Az EU-tagországok még a Covid idején döntöttek arról, hogy extra forrásokkal támogatják a világjárvány utáni gyors kilábalást. A világjárvány ugyan évekkel ezelőtt véget ért, Magyarország azonban alig jutott hozzá bármilyen pénzhez a helyreállítási és ellenálló-képességi eszközre (RRF) keresztelt alapból. Megnéztük, mi az oka a lassú lehívásnak, és hogy ez mennyiben tudható be a kormány “Brüsszel elleni szabadságharcának”.

Technikailag közelítve a kérdéshez, ahhoz hogy az RRF-kifizetések zöld utat kapjanak Magyarországon, két feltétel együttes teljesítésére van szükség.

• Először is, mint minden más tagállamnak, hazánknak is teljesítenie kell a magyar kormány által felvázolt és az EU által elfogadott célokban meghatározott infrastrukturális és egyéb fejlesztési beruházásokat.
• Másodszor, a magyar kormány – a régóta fennálló jogállamisági viták rendezésére tett kísérletében – 27 reformcéllal, úgynevezett szupermérföldkővel állt elő.

A magyar kormány az uniós szervekkel folytatott kapcsolódó tárgyalásokon beleegyezett, hogy mindkét feltételrendszert teljesíti.

Azóta azonban, hogy a Tanács 2022 decemberében elfogadta az Európai Bizottság pozitív értékelése alapján módosított magyar helyreállítási és rugalmassági tervet (RRP), nem sok minden mozdult előre. Több, az ügyet közelről követő, névtelenséget kérő, az EUrologusnak nyilatkozó forrás egybehangzó véleménye szerint a magyar kormány láthatóan lemondott a tervekben kitűzött infrastrukturális célok megvalósításáról, illetve a jogállami szupermérföldkövek teljesítéséhez szükséges jogszabály-módosításokról.

A tétlenség fő okaként forrásaink többsége a korrupció, az átláthatóság hiányának központi kérdését, valamint azt hozták fel, hogy a szükséges jogállamisági változtatások jelentősen gyengítenék az Orbán-rezsim kleptokráciáját.

Éppen ezért a magyar kormány jelentésében szereplő, a magyar kedvezményezettek számára teljesített kifizetések közül csak olyan pénzekről számoltak be az uniós intézményekhez kötelezően beadott országjelentésben, amelyekre nem vonatkoztak az említett előírások. Erre az a magyarázat, hogy előlegekről van szó, ezek pedig más elbírálás alá esnek, és utólag azok is visszakövetelhetők.

Mennyire lógunk ki a sorból?

Az Európai Parlament költségvetési-gazdasági bizottságának az RRF-alapról szóló legutóbbi jelentése szerint „néhány kivétel ellenére az RRF-alapok lehívása továbbra is meglehetősen vontatottan halad, a francia (76,6%), német (65,2%) és olasz (62,8%) csúcsértékektől a holland (24,5%), bolgár (24,1%) és a sort záró luxemburgiig (13,4%). Magyarország csak az előfinanszírozást hívta le (a svédekhez hasonlóan), mivel a jövőbeli részletek felszabadításához szükséges jogállamisági szupermérföldkövek teljesítése továbbra sem mutat fel látható eredményeket”.

Összegben számolva a Magyarország számára folyósított összeg 919 593 786 eurót tesz ki, ami az ország számára az RRF-alapokból az ország számára jóváhagyott 10 400 000 000 euró 8,84 százaléka. Az EUrologusnak az uniós kifizetési folyamatokat magyarázó forrás ugyanakkor azt is kiemeli, hogy Magyarország még nem is nyújtott be olyan kifizetési kérelmet, amely a mérföldkövek és célok teljesítésének értékelésére késztetné az Európai Bizottságot.

Az EUrologus kérdésére Damian Boeselager holland zöldpárti képviselő, az EP költségvetési ellenőrző bizottságának tagja úgy fogalmazott: “A magyar kormány megfosztja a magyar állampolgárokat a korona-helyreállítási alapoktól. Ha a kormány visszaállítaná a független igazságszolgáltatást, komolyan fellépne a korrupció ellen, és tiszteletben tartaná a jogállamiságot, akkor ezek a pénzek folyósításra kerülnének. Sajnos, nem látom semmi jelét annak, hogy a kormány vissza akarja fordítani az egyre autokratikusabb irányt, amit választott.”

Arról kérdezve Boeselagert, hogy Magyarország mennyire van lemaradva a többi tagállamhoz képest, a képviselő úgy fogalmazott, hogy „a végrehajtás országonként eltérő, és természetes, hogy a legtöbb kifizetés az RRF-program 2026-os lejárta előtt történik. Vannak azonban olyan tagállamok, ahol komoly késések keletkeztek – ezért ezt a kérdést jelenleg az Európai Parlament költségvetési bizottsága tárgyalja” – fogalmazott az EP-képviselő, utalva egy esetleges lehíváskönnyítési opcióra vagy a források felhasználásának időben rugalmasabb hozzáférhetővé tételére.

Magyar politikai kontextusban egyre inkább úgy tűnik, hogy az RRF-alapok befagyasztása nem oldódik fel a 2026. áprilisra tervezett parlamenti választások előtt. A Brüsszelből is jelentős Fidesz-kihívónak tekintett Tisza párt EP-képviselője, Kollár Kinga (az EP költségvetési ellenőrző bizottságának tagja) az EUrologusnak nyilatkozva úgy fogalmazott: „27 tagországból 26-nak sikerült a feltételek teljesítése, egyedül Magyarország maradt adós a többnyire korrupciót felszámoló intézkedések bevezetésével. A gond ott gyökerezik, hogy az Orbán-rendszer lételeme a legmagasabb szintű korrupció. Inkább lemondanak több, mint 10 milliárd euró forrásról, minthogy abbahagyják a legalizált lopást. A magyar emberek ennek sokszorosan kárát vallják. Fontos megjegyezni, hogy a feltételek többnyire már évek óta visszaköszönnek az országjelentésekben, így nem holmi légből kapott dolgokat kérnek. Magyarországon rendszerszintű kockázatok vannak az EU-s adófizetői pénzek ellopására, és ez tarthatatlan. 10-15 év alatt eljutottunk oda, hogy Orbánék maffiamódszereit már nem csak mi, magyarok nézzük felháborodva, hanem azt az EU-s országok és így a német, holland adófizetők is megelégelték. Lássuk be, mindez érthető, kevesen szeretnék az Orbán-dinasztia és a Tiborcz-félék vagyonát önként növelni.”

Kollár arra a kérdésre, szerinte egy kormányváltás esetén – alapvetően más kormányzati megközelítéssel az RRF-pénzekhez – megmenthetők lennének-e a hazánknak felcímkézett támogatások, a képviselőnő úgy fogalmazott: „A Tisza azon dolgozik, hogy hazánk RRF-forrásai ne vesszenek el. A jelenlegi állás szerint látunk egy szűk, de még járható kaput, hogy kormányra kerülés esetén a több, mint 4000 milliárd forintot hazahozzuk. Fő feladatunk a partnerekkel való tárgyalás során, hogy ezt a kaput a következő bő egy évben minél szélesebbre nyissuk és legkésőbb 2026 áprilisától az RRF-pénzek lehívhatóvá váljanak a rendszerszintű korrupciót felszámoló intézkedések meghozatala után. Ha az Orbán kormányon múlik, ezt a pénzt és a lehetőséget a gazdaság felpörgetésére elbukjuk.”

Kollár mindezek ellenére biztatja a magyar kormányt a korrupciós ellenintézkedések meghozatalára és a kifizetési kérelem elindítására.

Ez a cikk az EDJnet adatújságíró együttműködés keretében készült. A cikk létrejöttéhez hozzájárultak: Aude Martin (Alternative Economique, Franciaország), Folk György (EUrologus/HVG, Brüsszel),