Drog-e az alkohol? Avagy hogyan harcolhatunk hitelesen a drogok ellen egy felessel a kezünkben

A címben feltett kérdésekre egyszerű és egyértelmű, különösebb mérlegelést nem igénylő válaszok adhatók: 1. Igen. 2. Sehogy. Mégis számos olyan további megfontolást vet fel a két kérdés, hogy érdemes ezeket kicsit részletesebben körüljárni. 

Az első kérdés a prevenciós előadások standard első kérdése a közönségtől. Lehet rá hosszan válaszolni, bemutatva az egyes kifejezések (drog, kábítószer, pszichoaktív szer stb.) pontos jelentését és etimológiáját, de hasznosabb „lefordítani” a kérdést. Mit is akar megtudni a kérdező? Nyilvánvalóan azt, hogy mi a különbség az alkohol és a drog között, egy kalap alá vegyük-e az alkoholt és a különböző jobban vagy kevésbé ismert illegális szereket. Vagy még pontosabban fogalmazva, azon kívül, hogy az alkohol ma(!) Magyarországon(!) legálisan használható, 18 éves életkor felett megvásárolható, s legálisan elő is lehet állítani, van-e, ami alapvetően elkülöníti az illegális szerektől. A válasz: nem, nincs.

Az alkoholt kizárólag jogszabályi besorolása különíti el az illegális szerektől.  

Ezekre, a különböző – legális és illegális – tudatállapot-módosító szerekre a szaknyelv pszichoaktív szerként hivatkozik. Ez a hivatalos kifejezés arra utal, hogy olyan kémiai anyagokról van szó, amelyek elsősorban a központi idegrendszerre hatnak (vagyis az agyműködésre, s így a gondolkodásunkra, az észlelésünkre, az érzékeinkre, érzelmeinkre, hangulatunkra). Ezek a szerek hatásaikban rendkívül sokfélék. Egyes szerek nyugtató hatásúak, mások inkább stimulálnak, megint mások az észlelést befolyásolják, s hallucinációkat okoznak. Abban is különböznek ezek a szerek, hogy milyen mértékben és milyen módon hatnak a szervezet egyéb működéseire, pl. a légzésre, a szívműködésre vagy az izomműködésre, ami a veszélyességük tekintetében is fontos tényező lehet. Ebbe a sokféleségbe illeszkedik az alkohol is. Egyes szerekhez jobban, másokhoz kevésbé hasonlít, de jogi státuszán kívül nincs olyan kémiai vagy hatásmechanizmusbeli jellemzője, amely elkülönítené a tiltott szerektől. 

A mi drogunk

Fontos leszögezni, hogy az alkohol eltérő jogi státuszát kizárólag történeti-kulturális beágyazottsága indokolja. Az alkohol a „mi drogunk”, használata a zsidó-keresztény vagy európai kultúra szerves része. A szó szoros értelmében évezredek óta átitatja az ünnepeinket, és sajnos a mindennapjainkat is. Illegálissá tétele fel sem igazán tud merülni (a néhány csúfos kudarc elemzésére most nincs hely kitérni).

Ezzel szemben a marihuána, az LSD, az amfetamin, a kokain és a többi, illegális listán tartott szer egytől-egyig „(kultúr)idegen drogok”. Néhány évtizede ismerjük (pontosabban nem ismerjük) őket, s így félelmetesek és tiltandók, mint minden, ami az ember saját kultúrájától, szokásaitól eltérő. Jelen gondolatmenetünk szempontjából ennek a jelenségnek egy fontos konklúziója van, nevezetesen, hogy az alkohol nem valamilyen fontos kémiai vagy hatásbeli tulajdonsága, és végképp nem az illegális szerekhez hasonlítva kisebb mértékű ártalmassága miatt legális, hanem pusztán azért, mert ismerjük, megszoktuk és a kultúránk része.   

Az egyik fő probléma ezzel az, hogy valójában az egyes viselkedéseket tiltó jogszabályokkal kapcsolatosan logikusan feltételezi a társadalom, hogy ezeket az állam azért hozza, hogy védje a polgárait a veszélytől, s másokat azért nem tilt vagy akár támogat, mert azok nem ártalmasak. Ez lenne a logikus: a veszélyes tevékenységeket tiltom (a nagyon veszélyeseket szigorúbban büntetem, a kevésbé veszélyeseket kevésbé), a nem veszélyeseket engedélyezem. Sajnos emiatt az alkohol legális státusza azt sugallja, hogy a veszély nem áll fenn, de legalábbis lényegesen csekélyebb, mint az egyéb drogok esetében, amelyeknek akár az egyszeri használata is két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető ma Magyarországon. A valós helyzet azonban nem ez. Az alkohol a ma ismert pszichoaktív szerek egyik legveszélyesebbike. David Nutt szakértői kutatása alapján – amelyben húsz szer ártalmasságát hasonlította össze –

az összártalomindexe csak a kokainnak, a heroinnak, a barbiturátoknak és az utcai metadonnak volt magasabb, mint az alkoholnak.

De a krónikus testi ártalmakat tekintve például csak a dohány és (éppen hogy) a heroin előzi meg az alkoholt, míg a társadalmi ártalmak vonatkozásában csak a heroin jár előtte. De a rangsoroktól függetlenül is tudjuk, hogy az alkohol az egyik legproblémásabb, legártalmasabb drog, amit ismerünk, a központi idegrendszer mellett lényegében miden szervrendszert súlyosan károsít, és ez a hatás messze nem olyan dózisfüggő, mint ahogy azt sokan hinni szeretnék.