Mennyi osztalékot fizessen a vállalkozás?

Lehetőségek és korlátok

Osztalékról szóló döntést alapvetően évente egyszer, a beszámoló elfogadásával egyidejűleg célszerű hozni. (A számviteli törvény és a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai lehetővé teszik, hogy a mérlegfordulónapot követő 6 hónapon belül, a már elfogadott és közzétett beszámoló alapján utólag osztalékfizetésről döntsenek a tulajdonosok, ha beszámoló beadásakor erről nem döntöttek.)

A polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társaság tagja.

Az osztalék alapja az előző üzleti év (esetünkben 2024) adózott eredményével kiegészített szabad eredménytartalék, amely csak akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal és a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Az osztalékfizetés maximumának kiszámításakor a szabad eredménytartalék és a saját tőke meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévi mérlegkészítés időpontjáig elszámolt kapott (járó) osztalékot, részesedést.

Nem kerülhet sor osztalékfizetésre (hitelezővédelmi okok miatt), ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a törzstőke mértékét, vagy ha az osztalékfizetés veszélyeztetné a fizetőképességét.

Osztalék vs. osztalékelőleg

A beszámoló elfogadása utáni időpontban (vagyis két egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban) a tulajdonosok már csak osztalékelőleg fizetéséről határozhatnak, közbenső mérleg alapján. Ha az utolsó beszámoló óta még nem telt el 6 hónap, akkor ez is felhasználható osztalékelőlegről szóló döntéshez.

A közbenső mérleg készítésekor ugyanazon követelményeknek kell megfelelni, mint az éves beszámoló esetében, azzal, hogy (mivel „csak” mérleg és nem beszámoló) kiegészítő melléklet és üzleti jelentés értelemszerűen nem tartozik hozzá. (Fontos, hogy ha a 2025 január 1. és a beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg-fizetés történik, az már a tárgyév osztalékelőlege lesz, azaz majd 2026-ban válhat osztalékká, elfogadott beszámoló híján.)

Ha a tulajdonosok az adóévben osztalékelőleget kapnak, fontos, hogy az a beszámoló elfogadásakor ténylegesen osztalékká váljon. Ha a beszámoló alapján nem lesz erre fedezet, az osztalékká nem vált osztalékelőleg a visszafizetésig kölcsönnek minősül. Erre piaci kamatot kell felszámítani, ha az osztalékra jogosult tulajdonos kapcsolt vállalkozásnak minősülő cég, vagy legalább a jegybanki alapkamat 5 százalékkal növelt mértékét, ha magánszemély. Ennek híján előző esetben társaságiadóalap-módosításra lehet szükség; illetve a magánszemély esetében a társaság úgynevezett kamatkedvezmény utáni szja fizetésére lehet kötelezett. (Azon ritka esetben, ha a társaság elengedné az osztalékká nem vált osztalékelőleg visszafizetését, társasági jogosult esetében elengedett követelésként, míg magánszemély esetében egyéb jövedelemként lesz adóköteles.)

Az osztalékkorlát számításakor külön figyelmet kell szentelni a lekötött tartalék korlátozó szerepének, mivel ez mint szabályozó eszköz léphet fel a tulajdonosi és a társasági érdekek között, ha például az adózó fejlesztési tartalékot képez.

A likviditás szerepe a döntésben

Az osztalék jóváhagyása és kifizetése időben elválhat egymástól. Ezt a lehetőséget azonban nem szabad úgy értelmezni, hogy hagyjunk jóvá mindent, amit a mérleg megenged.

A jóváhagyott osztalék külső szemlélő szemében már egy cégértéket rontó kötelezettségként jelenik meg, ami hatással lehet a cég megítélésére, akár egy banki tranzakció, akár egy üzletrész-értékesítés során. Ugyanakkor a pillanatnyi likviditás sem lehet csupán az osztalék-jóváhagyás mércéje, hiszen ez bármikor változhat, például a nagyobb kintlévőségek fényében.

Adózás az osztalékot fizető vállalkozásnál

A társasági adó alanyainál maga az osztalék-jóváhagyás pillanata újabb adóterhet nem generál, hiszen az osztalékalap már csak adózott elemeket tartalmaz. A kisvállalatiadó- (kiva) alap megállapításakor növelő tétel az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege, akkor is, ha az osztalékot a tárgyévben nem fizetik ki.

A kivás adóalanyoknak negyedévente adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségük van, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig. Nem képezi viszont a kiva alapját a tárgyévben kifizetett osztalékelőleg, ez csak a következő évben, az osztalék jóváhagyásakor válik adóalappá.

Nézzük meg a másik oldalt is! Hogyan adózik, aki kapja?

A magánszemélyeknek, akár társasági adós, akár kivás cégtől kapnak osztalékot, 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék korlátos (a minimálbér 24-szereséig terjedő) szociális hozzájárulási adót kell fizetniük. Az osztalékelőleg jóváhagyását magánszemélytől levonandó szociális hozzájárulási adó nem terheli, ezt majd csak akkor kell megfizetni, ha az osztalékelőleg osztalékká válik.

Cégek esetében mind a társasági adós, mind a kivaalany cégeknél csökkenthető az adóalap a kapott osztalék összegével, miután előbb bevételként elszámoltuk, vagyis a jogosult cégnél a kapott osztalékot már nem terheli adó.

Hasznos volt a cikkünk? Iratkozzon fel az Útmutató cégvezetőknek hírösszefoglalóra, és rendszeresen küldünk hasonlóan értékes tartalmakat.