Az ukrajnai front mindkét oldalán vannak idegenlégiósok, és csecsenek harcolnak csecsenekkel
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint kínaiak harcolnak Oroszország oldalán az ukrajnai háborúban, Peking tagadja, hogy részesévé vált volna a konfliktusnak. Az ukrán és az orosz haderőben is szolgálnak külföldiek, de az utóbbiakat Moszkva veti be tömegesen.
Súlyos vádakkal illette Pekinget Volodimir Zelenszkij ukrán államfő, azt állítva, hogy több mint 150 kínai állampolgár harcol az oroszok oldalán az ukrajnai háborúban. Kijev szerint a pekingi vezetők tudnak arról, hogy Moszkva kínaiakat is igyekszik becsábítani az orosz hadseregbe. „Oroszország célja, hogy belerángassa hatalmas szomszédját a háborúba” – magyarázta Zelenszkij, miután a donyecki fronton két kínai állampolgár is ukrán hadifogságba esett.
Az ukrán elnök először vádolta meg nyilvánosan Pekinget Moszkva közvetlen katonai támogatásával.
Kína egyből válaszolt. Lin Csien külügyi szóvivő – Zelenszkij nevének említése nélkül – azt kérte, hogy az érdekelt felek ne ragadtassák magukat felelőtlen kijelentésekre. „Kína nem mélyíti az ukrajnai válságot, és nem is részese annak. A békés megoldás elősegítését tekintjük feladatunknak” – tette hozzá.
Peking számára fontos, hogy a világ ne könyvelje el egyértelműen Moszkva szövetségesének,
mert akkor komoly nemzetközi szankciók lépnének életbe ellene.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát. Nem tudja megvédeni légterét, és esélye sincs arra, hogy ehhez szükséges eszközöket szerezzen be. Izrael pedig csak azért áll le, mert Donald Trump úgy akarja.
Magyar Péter mentelmi jogát három ügyben kérte ki a magyar ügyészség, az Európai Parlament Jogi Bizottsága pedig mindhárom ügyet a keddi napirendjére tűzte, sőt, az érintettet is meghallgatták.