The Guardian
Az Európai Uniónak szembe kellene szállnia Donald Trump amerikai, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ahelyett, hogy lekoppintja, amit ők ketten csinálnak. Egyrészt az Amerika mindenekelőtt politikával, másrészt a kontinens destabilizálásával. Ezt a nézetet fejti ki Alberto Alemanno, a párizsi HEC üzleti főiskola tanára.
Úgy véli, hogy az időpont kedvező az EU számára, mivel lakói közül sokan a demokratikus túlélés biztosítékának tekintik az integrációt. Mind többen látják be, hogy a kis nemzetállamok nem tudnak ellenállni a moszkvai, illetve washingtoni nyomásnak. Úgy érzik, az Unió beszorult az amerikai gazdasági kényszerítő intézkedések, valamint az orosz katonai megfélemlítés közé.
74% vélekedik így, ami rekord, egyben történelmi lehetőség. Ám az uniós intézmények és a tagállami kormányok vagy nem képesek, vagy nem hajlandók reagálni, hogy csökkentsék a függést az amerikai katonai biztosítékoktól és a gazdasági védőernyőtől. Ez pedig tragédia, mert azt jelenti, hogy csupán prédikálják a magasztos elveket.
A migrációban és a klímapolitikában igazodnak Washingtonhoz, de egyre fokozódik a nyomás a civil szervezetekre is. Alapjogok kerülnek veszélybe, lásd: Magyarország betiltja a Pride-ot, és a résztvevők ellen arcfelismerő szoftvert alkalmaz. Brüsszel reakciója visszafogott, azaz hallgatólagosan elfogadja a demokrácia visszaszorítását saját sorain belül.
Izraeli-iráni háború
Irán atomprogramjának lenullázása és hadseregének megroppantása volt a célja annak a támadássorozatnak, amelyet az izraeli hadsereg indított 2025. június 13-án több tucatnyi iráni célpont ellen. A meglepetésszerű offenzíva megtizedelte az iráni hadsereg vezetőségét, kiiktatta a légvédelem jelentős hányadát és súlyos károkat okozott a nukleáris létesítményekben is. A légitámadások folytatódnak, ahogy az iráni válaszcsapások is - a legfrissebb fejleményeket cikksorozatunkban követhetik.
