Izraeli-iráni háború
Irán atomprogramjának lenullázása és hadseregének megroppantása volt a célja annak a támadássorozatnak, amelyet az izraeli hadsereg indított 2025. június 13-án több tucatnyi iráni célpont ellen. A meglepetésszerű offenzíva megtizedelte az iráni hadsereg vezetőségét, kiiktatta a légvédelem jelentős hányadát és súlyos károkat okozott a nukleáris létesítményekben is. A légitámadások folytatódnak, ahogy az iráni válaszcsapások is - a legfrissebb fejleményeket cikksorozatunkban követhetik.
The Guardian
Az Európai Uniónak szembe kellene szállnia Donald Trump amerikai, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ahelyett, hogy lekoppintja, amit ők ketten csinálnak. Egyrészt az Amerika mindenekelőtt politikával, másrészt a kontinens destabilizálásával. Ezt a nézetet fejti ki Alberto Alemanno, a párizsi HEC üzleti főiskola tanára.
Úgy véli, hogy az időpont kedvező az EU számára, mivel lakói közül sokan a demokratikus túlélés biztosítékának tekintik az integrációt. Mind többen látják be, hogy a kis nemzetállamok nem tudnak ellenállni a moszkvai, illetve washingtoni nyomásnak. Úgy érzik, az Unió beszorult az amerikai gazdasági kényszerítő intézkedések, valamint az orosz katonai megfélemlítés közé.
74% vélekedik így, ami rekord, egyben történelmi lehetőség. Ám az uniós intézmények és a tagállami kormányok vagy nem képesek, vagy nem hajlandók reagálni, hogy csökkentsék a függést az amerikai katonai biztosítékoktól és a gazdasági védőernyőtől. Ez pedig tragédia, mert azt jelenti, hogy csupán prédikálják a magasztos elveket.
A migrációban és a klímapolitikában igazodnak Washingtonhoz, de egyre fokozódik a nyomás a civil szervezetekre is. Alapjogok kerülnek veszélybe, lásd: Magyarország betiltja a Pride-ot, és a résztvevők ellen arcfelismerő szoftvert alkalmaz. Brüsszel reakciója visszafogott, azaz hallgatólagosan elfogadja a demokrácia visszaszorítását saját sorain belül.
